Találkozásunk apropóját az adja, hogy befejeződött a műemlékegyüttes közel másfél évtizedes rekonstrukciója, pénteken adják át az utoljára felújított középső szárnyat. A Károlyi család 1834-ben szerezte meg a hatalmas kiterjedésű fehérvárcsurgói birtokot, amelynek közepén, egy ötvenhektáros parkerdő szívében 1844 és 1850 között alakították ki a neoklasszicista épületegyüttest. A kastélyt utoljára az 1910-es években Károlyi József újíttatta fel. Mivel az 1946-ban született Károlyi György egyedüli gyerek volt, így a birtok előbb-utóbb rászállt volna, ám a történelem másként alakította a család sorsát.

A Károlyiak 2100-ig szóló vagyonkezelői szerződést kötöttek a magyar állammal

A kastélyt már a világháború utolsó időszakában elvették a Károlyiaktól, előbb a németek, aztán az oroszok használták hadikórházként, végül 1946-ban állami tulajdonba került. Később évtizedekig gyermekotthon működött benne, ám nem volt pénz az egyre pusztuló műemlék felújítására, ezért a hetvenes évek végén lakat került a kapujára. 15 évig állt üresen.

Károlyi György – miután egyéves korában a családja elhagyta az országot – 37 évig nem járt idehaza. Párizsban nőtt föl, jogi és közgazdasági diplomát szerzett, évtizedekig a FIAT konszern franciaországi részlegének gazdasági igazgatójaként dolgozott. Első alkalommal 1984-ben, turistaként érkezettMagyarországra, akkor szembesült a „családi örökségével”.

– Valóságos romhalmaz volt, érzelmileg mégsem érintett meg különösebben a találkozás, mivel akkor még elképzelhetetlennek tűnt, hogy valaha is véget érhet a szocializmus, és újra közöm lehetne a kastélyhoz – idézi fel az első randevút. – A rendszerváltozás aztán az én hozzáállásomat is megváltoztatta.

Amikor 1990-ben másodszor járt Magyarországon, megdöbbentette, hogy 1984 óta semmi sem történt a fehérvárcsurgói kastéllyal, sőt még roszszabb állapotba került. Úgy érezte, ha nem próbál meg tenni valamit, össze fog dőlni az épület.

Károlyi György 1994-ben létrehozta a nagyapjáról elnevezett Károlyi József Alapítványt, amely 1996-ban szerződést kötött a Műemlékek Állami Gondnokságával a kastély felújítására és hasznosítására. Később Károlyi és német származású felesége megalapították a FKKF Zrt.-t, amely 2001-ben 99 évre szóló vagyonkezelői szerződést kötött a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal.

– Bár aműemlék épületegyüttes soha nem kerülhet ki az állam tulajdonából, a 2100-ig szóló vagyonkezelői jogot a családommal együtt kvázi tulajdonjognak tekintem – mondja Károlyi György, aki 2005-ben otthagyta a párizsi állását, azóta kizárólag a fehérvárcsurgói ügyekkel foglalkozik.

Az elmúlt bő évtizedben több mint másfél milliárd forintot fordítottak a rekonstrukcióra, amihez saját tőkét, bankhiteleket, valamint állami és uniós támogatásokat használtak fel. Károlyiék olyan pénzcsapokat is megnyitottak, amelyeket Magyarországon előttük még senkinek sem sikerült.

– Kezdeményezésünkre felvették a kastélyt az Európai Kulturális Találkozó Központ hálózatba, ahová olyan műemlékek kerülhetnek be, amelyek elveszítették az eredeti funkciójukat –mondja Károlyi György. – Több feltételt is teljesíteni kell a tagsághoz és az ehhez járó pénzügyi támogatáshoz: kizárólag kiemelt műemlék jöhet szóba, amelyet nyitottá kell tenni a nagyközönség számára, kulturális rendezvényeket kell benne tartani, továbbá rendelkeznie kell saját kereskedelmi szálláshellyel és vendéglátóegységgel.

A fehérvárcsurgói kastély hosszú távú hasznosítását éppen ezért a fenti alapelvek alapján határozták meg, és ehhez igazították az átfogó rekonstrukciót. A korábban felújított négy szárnyban könyvtár, kápolna, szálloda és étterem kapott helyet, a kulturális célú hasznosításhoz pedig a most befejezett főépület teremti meg a lehetőséget. Az épületegyüttes 40 százalékát kitevő középső szárnyban kiállítótermeket, szalonokat, előadótermeket, konferencia- és kutatószobákat, díszkönyvtárat és báltermet alakítottak ki. A kastély egyébként már az elmúlt években megtelt élettel: rendszeresen tartanak konferenciákat, szakkiállításokat, képzőművészeti tárlatokat, hangversenyeket. Károlyi György szerint a felújítás befejeztével az eddiginél jóval nagyobb szabású rendezvényekre is alkalmas lesz a létesítmény:mostantól nagy létszámú konferenciá kat vagy exkluzív színvonalú esküvőket is vállalhatnak.

Károlyi úgy érzi: nemes és egyben nemesi feladat, hogy a XXI. században biztonságosan üzemeltesse az ősei kastélyát. Úgy számol, hogy két-három éven belül a bevételek meghaladhatják a kiadásokat. A beruházások viszont addig sem állnak le: hamarosan pályázatot nyújtanak be a kastélypark felújítására, az egykori istállóépület átalakításával pedig bővíteni szeretnék a szállodai kapacitást.