A Jelenkor évente 25 millió forintból gazdálkodik. Az összeg nagyjából felét mindig a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) fedezte, Pécs városától 3-4, Baranya önkormányzatától kétmillió forintot kapott eddig a folyóirat, a lap eladásából általában négymillió forint folyt be a kasszába. Az NKA idén is utalta a megpályázott és elnyert támogatást, a város viszont – bár ígéri – 2011-ben még nem adott pénzt a Jelenkornak. A gondot fokozza, hogy a megye kiszállt a lap finanszírozásából, és a tehetős vállalkozások egyelőre nem érzik fontosnak a folyóirat szponzorálását. Pedig a havonként 120 oldalon megjelenő lap presztízse ma is irigylésre méltó. Felsorolhatatlan, hogy irodalmunk hány jeles alkotója publikált a lapban, most például Bertók László, Darvasi László, Esterházy Péter, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Konrád György, Kovács András Ferenc, Márton László, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos, Tóth Krisztina viszi új műveit elsőként hozzájuk. Az ezer példányban nyomtatott folyóirat háromnegyedét megvásárolják, s a lap megtalálható a legjelentősebb hazai könyvtárakban. Mindezek ellenére kérdéses, hogy a lap októberi száma megjelenik-e majd, véli Ágoston Zoltán, mivel a Jelenkor többmilliós adósságának kifizetésére nincs pénze a szerkesztőség kiadójának. Biztató jelként értékelte ugyanakkor, hogy a hétfőn közzétett, segítséget kérő nyílt levele nyomán többen is jelezték, szívesen előfizetnek a folyóiratra.

A többi vidéki irodalmi lap nincs most a Jelenkoréhoz hasonló közvetlen vészhelyzetben, de vezetőik aggodalommal tekintenek a jövőbe. A tervezett közigazgatási változtatások kapcsán elterjedt, hogy a megyék nem tarthatnak majd fenn intézményeket, ami érzékeny bevételkiesést jelenthet már jövőre. Előfordul, hogy irodalmi lapot megyei intézményhez csatoltan, közvetve finanszíroznak – így például a békéscsabai Bárka folyóiratot a helyi színház tartja fenn –, és nem tudni, hogyan fog ez változni a közigazgatási átszabás után, ha mondjuk, a színház a városhoz kerül.

Az a tucatnyi folyóirat, amelynek a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) korábban három évre szóló támogatást szavazott meg, jövőre még bizton számíthat a fenntartásukhoz szükséges összeg mintegy felére. Némely esetben azonban, így például a debreceni Alföld folyóiratnál erősen eltolódtak a finanszírozási arányok az utóbbi években: az NKA már jóval nagyobb részt vállal, mint a város vagy a megye. – Jövőre tehát még tudunk lapot csinálni, de a 2013-as megjelenés egyelőre „sötét lyuk” számomra – jegyezte meg ezzel kapcsolatban Aczél Géza, az Alföld főszerkesztője. Az NKA hosszabb távú teherbírását nem is lehet megjósolni, az viszont szinte biztosra vehető, hogy a hároméves kiemelt folyóirat-támogatásokat nem fogják folytatni 2013-tól, sokan ellenzik a mecenatúra e formáját.

A szegedi Tiszatájnál viszont „óvatosan optimista” Hász Róbert főszerkesztő, mert érzi a helyi vezetés jóindulatát, és nem tudja elképzelni, hogy az önkormányzat teljesen kivonuljon a laptámogatásból. Kedvező megoldásra számítanak a kecskeméti Forrás folyóiratnál is. Bár a győri Műhely című folyóirat szerencsére egy helyi céget és az egyetemet is támogatóként tudhatja maga mögött, Villányi László főszerkesztő így is bevallja: most, mint minden ősszel, görcsbe rándul a gyomra, mert érzi, a következő évben is a túlélésért kell küzdeni. Mást ő sem fűzhet hozzá, mint hogy bízik a városi önkormányzat jóindulatában.