Az amerikai lap tudósítója a Pekingben már elrendelt új ellenőrző rendszert összefüggésbe hozza a hatóságok azon tapasztalatával, hogy az internetezés milyen szerepet játszott az arab világ forrongásában, a tüntetések szervezésében. Neten, mobilon szervezett kisebb megmozdulásokra Kínában is több példa volt.

A Xinhua hírügynökség a Kínai Internet Hálózat Információs Központjára hivatkozva közölte, hogy június végére 485 millióra nőtt a kínai netezők serege. Többen vannak tehát, mint az Egyesült Államokban és az Európai Unióban együttvéve. Külföldről lehet ugyan kifogásolni, hogy a hatóság cenzorai – például a kínai Nagy „Tűzfallal” 2003 óta – bizonyos kulcsszavakat egyszerűen kitiltottak a kereső programokról. Alighanem amerikai politikai nyomásra a Google ezért hosszas fenyegetőzés után kivonult Kínából, pontosabban áttette székhelyét Hongkongba. A szingapúri székhelyű a times weboldal cikkírója szerint ezzel csak a Google veszített, amelynek 2010 elején még 17 százalékos részesedése volt a kínai piacon. Ugyanis a politikai megfontolásból született korlátozások érvényesek valamennyi kínai szolgáltatóra is, ily módon a Google-t nem érte egyoldalú megkülönböztetés.

A The Economist cikke szerint az online üzlet, így az elektronikus, azaz e-kereskedelem hihetetlen gyorsan fejlődik Kínában, részben annak tulajdoníthatóan, ahogy a helyi szolgáltatók a külföldi tapasztalatokat adaptálták „kínai sajátosságokkal”. A brit lap által idézett szakértők szerint a 2010-es értékről 2015-re megnégyszereződik, tehát évi 300 milliárd dollár fölé emelkedik az ázsiai országban az e-kereskedelem piaca. Ugyancsak a helyi adottságokra szabták át a kínai cégek a Facebookot avagy a Twittert másoló szolgáltatásaikat. Ennek köszönhetően például a RenRen májusra 122 millióra növelte az egy évvel korábbi 91 millióról aktív használóinak számát. A Sina Weibo növekedése még látványosabb, egy év alatt 50 millióról 140 millióra. Nagyon népszerű a Tencent QQ mikroblogja is. Egyébként minden megtalálható: a YouTube helyett a Tudou vagy a Youku, amelyen most éppen az Avatar a legnépszerűbb. Miként a Baidu kereső portál is kínál letöltésre több ezer felvételt a Pink Floyd régi sikerszámaitól Lady Gaga legújabb slágeréig.

Az internet szabályozása Kínában 2007-ig meglehetősen laza voltmind az engedélyek kiadásában, mind az ellenőrzésben, leszámítva a politikai célzatú cenzorálást – állítja Sherman Ho, az a times weboldal hongkongi tudósítója. Nem véletlen, ha a hatóság most igyekszik a nemzetközi gyakorlathoz hasonló szigorítást bepótolni. Tavaly több tucat pornográf web oldalt tiltottak be.

A jelenlegi ellenőrzési kampány az online játékosokra vonatkozik. Tudósítóként éppen egy évtizede tapasztaltam, hogy internetes klubokban fiatalok ültek majd száz komputer előtt, nagy feszültségben, cigarettafüstben órákon át. Talán ha két komputeren lehetett e-maileket küldeni, a többin csak játékprogramok voltak. 2007-ben a fiatalkorúak védelmében már született szabályozás, így a játék időkorlátozása. Azóta majd száz üzemeltetőt meg is büntettek az előírások megszegése miatt. Most két lépcsőben, augusztustól, majd október 1-jétől arra kötelezik a szolgáltatókat, hogy gyűjtsék be a komputeres játékosok személyi adatait, megóvandó, hogy kiskorúak a játékszenvedély rabjává váljanak.

A vezetés sürgeti a politikai tartalom szigorúbb ellenőrzését is. Peking párttitkára, Liu Qi a napokban felkereste a Sina Corp. központját, amely – mint említettük – egyebek között működtet kereső portált, miként népszerű mikroblog weboldalt is. A párttitkár – a Beijing Daily napilap közlése szerint – arra kérte az internetes vállalkozások vezetőségét, hogy „a menedzsment megerősítésével” is előzzék meg a hamis és félrevezető hírek megjelenését. Ennek kapcsán emlékeztetni lehet arra, hogy Charles Chao, a Sina Corp. vezérigazgatója még márciusban azt nyilatkozta a Forbes magazinnak, hogy mintegy száz alkalmazott követi a nap 24 órájában a Weibo mikroblog oldalán megjelenő tartalmakat.