A szakember, aki egyébként a kecskeméti megyei könyvtár igazgatója, gondozza a mecénás szervezetnél a hazai könyvszakma eddigi legjelentősebb projektjét. A könyvkiadók nyolcezer (!) címjavaslata alapján az NKA két szakmai testülete, a szépirodalmi és a tényirodalmi kollégium nyár elejére összeállított két 250-250 címből álló listát, amelyről a programban részt vevő bibliotékák rendelhettek példányokat. Mire azonban ez a rendelés megtörténhetett, az eredetileg egymilliárd forintra tervezett éves Márai-keret a kormányzati pénzügyi zárlatok miatt „lefogyott” 400 millióra, ezt kellett fölosztani közel hatszáz könyvtár között.

A lapunk által megkérdezett kisebb-nagyobb kiadók képviselői így is általában kedvezően nyilatkoztak a program eddigi működéséről, mondván: végre pénz került a rendszerbe, mert az állami könyvtámogatások az utóbbi években jelentősen megcsappantak. Első lépésként a kiadói raktárakban levő, értékes kiadványok kerülnek át a könyvtári polcokra hamarosan, ez azonban kevésbé serkenti új művek jövőbeli megjelentetését – említik, különösen nem segíti a végveszélybe került hazai szakmai, tudományos könyvkiadást. A listára került kiadóknak 25 százalékos engedményt kellett adniuk a könyvek (akár több évvel ezelőtt kalkulált) árából, ezenkívül további súlyos százalékokat a bonyolítást vállaló Könyvtárellátónak. Azok a kiadók pedig, akiknek nem került föl könyve aMárai-listára, vagy legföljebb csak egy-kettő, mellőzöttségüket kifogásolják, megjegyezve: „megint a nagyok jártak jól”.

Ramháb Mária információi szerint mindössze nyolc könyvtár nem vette igénybe a rendelési lehetőséget (zömmel határon túliak), de minden kiadó sem szállított még – jelenleg 72 bibliotékába mintegy 25 ezer kiadvány (könyv, hangoskönyv) érkezettmeg, de folyamatos a szállítás és a kifizetés. Az NKA bizottságának tagjai is úgy vélik, az eddigi tapasztalatok alapján célszerű lenne változtatni néhány szabályon. Túlságosan merev előírás például, hogy a könyvtáraknak fele-fele arányban kell megosztaniuk a nekik felajánlott pénzkeretet tény- és szépirodalmi művek megrendelései között. Különösen indokolatlan megkötés ez a szakkönyvtárak esetében, ahol nem szépirodalmat kínálnak.

A kiadóknak is nagyobb esélyeket lehetne adni azáltal, hogy legközelebb nem ötszáz, hanem ezer címet vesznek föl a Márailistára. Fölmerült, hogy a nyolctagú tény irodalmi kollégiumbanmindössze egyetlen képviselője van csak a természettudományoknak – vélhetően emiatt szorul háttérbe ez a terület a címlista összeállításánál –, az arányt javítani kellene. Elképzelhető az is, hogy a két kollégium összevonva, két albizottságban fog működni. A jelenlegi kollégiumok tagjainak megbízása jövő év elején jár le, akkor lehet korrekciót végrehajtani – említi a bizottsági programfelelős, aki ígéri, külön megvizsgálják a Könyvtárellátó eddigi közreműködését, és egyetért a kiadókkal abban is, hogy egyre több új könyv, kiadói tervekben szereplő kiadvány megrendelését kell támogatni a jövőben.

Az NKA-nál tervezik, hogy még az idén meghirdetik a Márai-program második fordulóját a korrekciókkal, amelyeket Jankovics Marcell bizottsági elnök Réthelyi Miklós miniszter elé terjeszt. Az újabb forduló lebonyolításának azonban nincs fedezete ebben az évben. Ezért a megvalósítás csak a jövő évi Márai-büdzsé terhére lehetséges. Kedvező fejlemény viszont, hogy a vártnál nagyobbnak ígérkezik a szerencsejáték-adó idei bevétele, ezáltal nőhet az NKA-t megillető hányad, amelyet a szervezet kollégiumai között fognak fölosztani. Azzal kapcsolatban azonban még nincs hírünk, hogy ha – a miniszterelnök minapi bejelentése nyomán – fölemelik a szerencsejáték-adót, nőni vagy csökkenni fog-e az NKA kultúratámogatásra fordítható pénze.