Munkácsy: három az egyben
Minden más szempont másodlagos, ezért a mi álláspontunk szerint jelenleg nincs trilógiaügy – nyilatkozta érdeklődésünkre Bodó Sándor, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat elnöke.
MunkácsyMihályMagyarországon legismertebb alkotásainak – az Ecce Homo!, a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota című képeknek – állítólagos értékesítése a napokban azért került újra napirendre, mert sajtóhírek szerint akadna rájuk vevő. Az Ecce Homo! a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat fönntartásában működő debreceni Déri Múzeumé, a Krisztus Pilátus előtt a kanadai Art Gallery of Hamilton tulajdonában van, a Golgota pedig Pákh Imre amerikai magyar műgyűjtőé, aki a képet 2016-ig helyezte letétbe Debrecenben. Pákh Imre 2004-ben vásárolta a képet az ugyancsak magyar származású Julius Becktől, az ára állítólagosan több mint egymillió dollár volt. S hogy még bonyolultabb legyen a kesze-kusza tulajdonosi helyzet, az amerikai magyar műgyűjtő nem saját maga rendelkezik a Golgota jövőjéről, hanem az általa alapított Munkácsy Alapítvány. Igaz, jelenleg mind a három alkotás Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában látható az intézmény és a Munkácsy Alapítvány közös kiállításán. Az 1881-es Krisztus Pilátus előtt, az 1884-es Golgota és az 1896-ban festett Ecce Homo! azért került ideiglenesen a fővárosba, mert a debreceni Déri Múzeum épülete jelentős felújításon esett át az elmúlt egy évben, s erre az időre „kiköltöztették” onnan a műtárgyakat.
A Krisztus Pilátus előtt című festményt korábbi tulajdonosa ajándékozta a Toronto melletti Hamilton város galériájának, ahol a kanadai kulturális örökség részének nyilvánították, és 2012-ig moratóriumot hirdettek az értékesítésére. A Hajdú-Bihar megyei önkormányzat volt elnöke, Rácz Róbert – aki jelenleg a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője – 2009-ben egy sajtótájékoztatón azt mondta: bíznak abban, hogy a 2012-es moratórium lejártával Debrecen és Hajdú-Bihar megvásárolhatja a festményt, de bonyolítja az ügyletet, hogy a kanadaimúzeumoknak törvény adta joguk van az elővásárlásra. Rácz Róbert 2009 januárjában Kósa Lajossal, Debrecen polgármesterével tárgyalt a kép sorsáról Kanadában. A két politikus akkor bejelentette: a galéria 2012-ig nem tárgyal a kép eladásáról, de azt sikerült elérniük, hogy a festmény – egy ötéves bérleti szerződés keretében – Debrecenbe kerüljön. A bérleti díj évi 50 ezer kanadai dollár, ezt az összeget a két önkormányzat közösen fizeti, akárcsak a szállítás, a biztosítás és a restaurálás költségét. Ha az ottani múzeumok nem tartanak igényt a képre, akkor jó esély lehet arra, hogy a festmény véglegesen Debrecenbe kerüljön. Rácz és Kósa már akkor közölte: a legfontosabb szempont, hogy a képek együtt legyenek láthatók a cívisvárosban.
Eddig úgy tűnt, hogy mindez – akár letéti, akár tulajdonosi konstrukcióban – meg is valósítható. A napokban fölröppent hírek szerint viszont amerikai vevők jelentkeztek a Pákh tulajdonában lévő Golgotára, s állítólag ugyanezek az üzleti körök tervezik a Krisztus Pilátus előtt megvásárlását is. Az igazi üzleti lehetőség viszont abban lenne, ha a teljes Munkácsy-trilógiát megvehetnék, aminek csekély a realitása.
Bodó Sándor érdeklődésünkre azt mondta: nincs az a pénz, amiért ők megválnának a saját Munkácsy-képüktől. Ami pedig a Pákh Imre tulajdonában lévő Golgotát illeti, a műgyűjtő végtére is üzletember, az ő esetében tehát „van az a pénz”. Erről Bodó a napokban tárgyalt Pákh Imrével, s ez alapján kijelentette: a gyűjtő ugyanúgy a magyar érdekeket tartja szem előtt, mint a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat, s ez az érdek azt diktálja, hogy a művek együtt maradjanak. Kérdéses az is, hogy az esetleges befektetők számára megtérülne-e az a milliárdos befektetés, amit aMunkácsy-képek megvásárlása jelentene.
Ennek egyrészt az az oka, hogy bármilyen népszerű is volt Munkácsy a maga korában, ma már nem jegyzik előkelő helyen a nemzetközi műtárgypiacon. Szakértők szerint ugyan „föl lehetne futtatni” a festőművész képeit, de ennek a marketingje dollármilliókat emésztene föl, s még akkor sem biztos, hogy sikerülne fölkelteni az érdeklődést. A másik ok prózaibb: a Munkácsy-trilógia képei nemcsak együtt, de külön-külön is hatalmas méretűek, emiatt alig akad a világon olyan galéria, ahol képesek lennének kiállítani a három alkotást.
Azügynek komikus fordulatot adott, hogy időközben egy debreceni vállalkozó is bejelentkezett a Golgota megvételére: az idősebb úr nagyvonalúan milliárdokat ígért a képért. A sajtó komolyan tálalta az ajánlatot, holott a vállalkozó finoman szólva szerény anyagi lehetőségekkel bír: cége eredménykimutatása az elmúlt két évben nulla forint volt. A „vevő” egy szürke családi házban lakik a Debrecenhez közeli Józsa egyik szélső utcájában. Ottjártunkkor épp javították nála a tetőt.
