– A közönség imádta, a szakma elismerte és lassacskán a hivatalos kultúrpolitika is elfogadta. Más kérdés, hogy élete vége felé modorossá vált, már-már önmagát parodizálta –teszi hozzá. A Palatinus az ezredfordulón szerezte meg a Mándy-életmű kiadási jogát. Hamar kiderült: a Csutak-történeteken kívül korábbi népszerű művei csak lassan csordogálnak át a kiadói raktárból a könyvesboltokba.

Mi tagadás, Mándy az utóbbi években nem ment. Most mégis mozdulni látszik körülötte valami: legújabban a Fapadoskönyv.hu próbálkozik munkáinak közreadásával, tíz cím máris rendelhető – habár azok részben olvashatók a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján –, sőt bekerült a Márai-programba is. A könyvtáraknak összeállított Márai-listára fölvették novelláinak és regényeinek a Palatinusnál készített ötkötetes gyűjteményét. Ezekből eddig alig rendeltek a bibliotékák, most elfogy a raktári készlet. De várható-e ettől Mándy-reneszánsz? –kérdezzük Reményit, aki óvatos: – Egy kis reneszánsz igen – feleli.

Tokaji Zsolt, a fölfutóban levő Fapadoskönyv.hu irodalmi szerkesztője szerint Mándy hiánycikk, ezért foglalkoznak vele, jövőre már teljes munkásságát kínálják a világhálós portálokon. Akárcsak más, ugyancsak fölidézni érdemes írói életműveket – példaként említi Hegedűs Géza, Palotai Boris, Ignácz Rózsa, Thury Zsuzsa írásait. Az új technikai és üzleti módszert választó könyves vállalkozás mindezt könnyen teheti, mert könyvet csak akkor nyomtat, ha azt valaki megrendeli. Raktárkészletet nem tart, boltokba nem szállít, bolti árrést sem fizet. Túlnyomórészt már megjelent, nem élő vagy kortárs szerzők korábbi művei alkotják a jelenleg több mint ezer címből álló kínálati listát, amely mostantól évente ezer (!) új címmel bővül. E művekhez a világhálón lehet hozzájutni: a vevő az e-mailen kapott szöveget számítógépén vagy olvasóján böngészheti, kinyomtathatja, de digitálisan nyomtatott formában is kérheti.

Az alacsony költségek miatt az irodalom elképesztő tágasságát tudja bejárni a Fapadoskönyv.hu: az ókori távol-keleti művektől (a szerkesztő éppen sinológus) Gárdonyi népies paródiájáig vagy A demagógia klasszikusaiig. Másfajta problematikus életművet is kínál azonban, mint amilyen a Tormay Cécile-é. Nem a Horthy-kor hivatalos ideológiáját és az úri középosztály Trianon utáni frusztrációját kifejező szerző útirajzaira gondolunk, hanem elsősorban a hírhedt Bujdosó könyvre, az őszirózsás forradalomról és a Tanácsköztársaságról szóló naplóra. Amelyben az író szélsőséges, antiszemita nézeteket hirdet, és amelyet a Fapadoskönyv rövid világhálós ajánlójában fontos, de „olykor túlzásoktól sem mentes”-ként kínál.

Nos, Tormay maga mondta, hogy már akkor fasiszta volt, amikor Mussolini még föl sem tűnt a láthatáron, és ez az írása elfogadhatatlan túlzásokat tartalmaz. Nem véletlen, hogy hazai szélsőjobboldali kiadó tette közzé először (majd a nem ebbe a kategóriába sorolható Lazi). Az új utakat taposó, a könyvkultúra demokratizálását célul tűző Fapadoskönyv.hu-nál disszonáns hatást kelt. A szerkesztő erről megjegyezte: még munkába állása előtt került címlistájukra az írás, amellyel nem azonosulnak. Általában nem szoktak kommentálni műveket, de ebben az esetben megfontolja, hogy a szerveren tároltmű elé szakszerű bevezető kerüljön.