Ami az utóbbit illeti, képzőművészkörökben az keltett megütközést, hogy az NKA szakkollégiuma szeptem berben lejáró kiírása alapján nem is pályázhat ösztöndíjra olyan művész, aki az utóbbi három évben részesült alkotói támogatásban. Egyes vélemények szerint ez nemcsak az eddigi szokásokkal megy szembe, hanem ellenkezik az uniós pályázati elvekkel is, amelyek csak projektek támogatásánál fogadnak el korlátokat.

– Ez a hároméves kikötés eddig valóban nem szerepelt a pályázati gyakorlatunkban – mondja érdeklődésünkre Keszthelyi Ferencné, az NKA Képzőművészeti Szakkollégiumának vezetője. Rögtön hozzáfűzi: most sem ők határoztak erről, hanem az NKA-t irányító bizottság, ám ők egy pillanatig sem gondoltak arra, hogy politikai megfontolás volna e változtatás mögött. Tény: korábban egy-egy művész akár három egymás utáni évben is kapott támogatást, amit az ösztöndíjjal létrehozandó alkotások jelentősége indokolhatott. Keszthelyiné nem zárja ki, előfordulhatott „halovány igazságtalanság” azokkal szemben, akik egy-egy időszakban kimaradtak a támogatásból, így érthető, ha esetleg megpróbáltak változtatást elérni a mecénási szabályokban.

Jankovics Marcell, az NKA Bizottság elnöke ugyanakkor azt mondja: eddig is létezett a hároméves moratórium, mégpedig a szépirodalmi kollégium ösztöndíjpályázatainál, amit az ő javaslatára terjesztettek ki a többi kuratóriumra is. – Szó sincs politikai megfontolásról, csupán azt akarjuk elérni, hogy minél több művész jusson támogatáshoz – mondja az elnök. A szépírók esetében évről évre mintegy tízszeres a túljelentkezés – 30-40 ösztöndíjra 300 pályázat érkezik –, ezért vezették be a moratóriumot sok évvel korábban. Hasonlóan nagy igények mutatkoznak a festők, szobrászok körében is.

Információnk szerint az már kormánykörökből jövő sugallat, hogy a Fidesz-kormányhoz „lojálisabb” személyekkel cseréljenek föl egyes kurátorokat. Ez ügyben júliusban állást foglalt a jobboldali sajtó, majd tizenegy kulturális szervezet – a többi között az új vezetésű MAOE, a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Írószövetség, a Magyar Teátrumi Társaság – nyilatkozatban kérte a miniszterelnöktől és más vezető politikusoktól, ne az NKA költségvetését csökkentsék, a szervezettel kapcsolatos „problémákat” inkább a kollégiumok felülvizsgálatával oldják meg „a kiegyensúlyozott működés érdekében”.

– Elfogadhatónak tartottam, hogy az előző miniszter jogán kinevezett kurátorok közül (a 150-nek fele ilyen) néhányat a tárca mostani vezetője mentsen föl, és nevezzen ki újakat. Réthelyi miniszter úr azonban nem akart élni ezzel a lehetőséggel – mondja Jankovics. Kurátorok lecserélését szorgalmazták a Széll Kálmán Társaság egyik összejövetelén is, amelyre meghívták a kulturális államtitkárt, Szőcs Gézát és az NKA elnökét. Szőcs lehűtötte a kedélyeket azzal, hogy nem akar „kultúrharcot”. Jankovics pedig úgy véli, az általa korábban javasoltminiszteri csere az idő múlásával egyre kevésbé időszerű. Az év végén lejár 38 mandátum, ennek kétharmadára új személyek jelölhetők (a többinél csak vezetői megbízások szűnnek meg).

Szakmai berkekben úgy tartják, a kurátorok mögött álló szervezetek politikai-ideológiai kötődése alapján éri a „kiegyensúlyozatlanság” vádja az NKA egy-két testületét. A szépirodalmi kollégiumban például szerepelnek aMagyar Írószövetség, a Szépírók Társasága, a József Attila Kör, a Fiatal Írók Szövetsége delegáltjai. Míg az első szervezet vitán felül a kormányhoz közel állónak minősül (volt titkára, L. Simon László az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes elnöke), az utóbbi hármat inkább balliberálisként címkézik, és ezen az arányon akarnak változtatni a kormányoldalon. Takáts József, a kollégium év végén leköszönő irodalmár vezetője szerint azonban az irodalmi szervezetek felől nézve e kollégium összetétele kiegyensúlyozott. Ha „kiegyensúlyozni” akarják, akkor válhat kiegyensúlyozatlanná.