A savószeműek szövetsége
Harrison Ford, aki bánatosan és kéken néz, mint a Csillagok háborúja óta mindig, de hát őbenne legalább van valami emberi, esendő. Kollégája, Daniel Craig azonban még csak nem is bánatos, hanem elszántan és szexisen csücsörít talán két órán keresztül, és látszik, hogy addig fitneszelte magát, amíg egészen kifogyott a bőréből, úgy lóg rajta az arca, mint valami shar pei-kölykön. Amúgy klasszikus ábrázat, két füle között a feje, csak a két füle valahogy érdekesebb, mint a közte lévő rész. És ők a két húzónév. A harmadik a szintén halovány szemű Olivia Wilde, aki azt a benyomást kelti, hogy már negyedik hete csak almát eszik, naponta egyet. Bármennyi re ufónak látszanak is, ők a cowboyok a filmben, ami, becsületére legyen mondva, pontosan az, aminek ígéri a címe: a western és a sci-fi keveréke. Többnyire óvodások szoktak ilyen játékokat játszani, amikor még műanyag bábuk voltak a szereplők, és nem lehetett szétválasztani a műfajokat, az összes játékkal egyszerre kellett játszani, így aztán megharcoltak egymással az apacsok és a robotok.
Hiába a háromévesek szintjén megalkotott forgatókönyv, nem öt játék katona az anyagi vonzat, van itt minden, robbantanak, repülnek, lovagolnak, sikoltoznak, 3D, 4D, 5D, gusztustalan lények gyűjtik be az embereket, megkapóan primitív módszerekkel, vadászgépekről lasszóz nak. Szegény mi, nem tehetünk sokat, mint visszalövünk a Coltjainkból, de ezeknek meg sem kottyan. Annyira kínos az egész, hogy a néző azon kénytelen dolgozni, ne álljon be a hüledezők táborába, akik nem hiszik el, hogy ilyesmiből is lehet manapság filmet készíteni. De miért ne hüledeznénk, amikor az derül ki, hogy egy idegen civilizáció csakis ellenséges és iszamós felületű lehet, nemcsak utálják az embereket, de nyálkásak is. Keresem a trükköt, mi az, amit nem vettem észre. Hogy két összeegyeztethetetlen műfaj házasodik? A Notting Hillben azt kérdezi Julia Robertstől Hugh Grant, hogy szerepelnek-e a filmben kutyák vagy lovak. Mivel az egész egy űrhajóban játszódik, nem. Ez lenne a csattanós válasz? Ennyit fejlődött a filmművészet? Űrhajó és kutya meg ló is?
Az persze nem baj, ha buta a film, és a közhelyesnél valamivel szerencsétlenebb történetet emel föl látványos elemekkel, de ha alig bírom nyitva tartani a szememet, pedig vadászgépekről lövik azokat, akiket szeretnem kellene, akkor Spielberg ide, Lucas oda, gyenge a mozi. Vannak pillanatok, amikor azt érzem, hogy valakik nagy tételben fogadtak. Mondjuk 160 millió dollárban, hogy mennyire hülyült el a mozinéző, lázad vagy mindent végignéz, ha kap sztárokat, robbantásokat és … Most jut eszembe, mást nem is kaptam. Mégis veszítettem.
