Mentőöv a mocsárba
A válság oka triviális: míg a 2004-ben konszenzussal elfogadott filmtörvény egyértelműen kimondja, hogy a művészfilmszínházak fontos kulturális feladatot látnak el, ezért normatív támogatás jár nekik, a mai napig létező Magyar Mozgókép Közalapítvány által kiírt 2010-es pályázat alapján csak az első negyedéves pénzeket kapták meg a játszóhelyek. Erre az évre pedig még a kiírás sem született meg, habár már augusztust írunk. Ennek fényében az a legizgalmasabb kérdés, hogy a napi gondokkal küszködő mozik közül vajon hány olyan lesz, amelyik képes lesz részt venni a Nefmi mostani pályázatán: ezen ugyanis valóban lehet nyerni 12,5 millió forintot, ám az eredményességhez huszonöt százalékos önrészt is fel kell mutatni.
Ezek után nem túl meglepő, hogy ez a digitalizálási pályázat tulajdonképpen egyáltalán nem új keletű, sőt nem is a „mai állapotokra” ad választ: körülbelül egy évvel ezelőtt kezdeményezte kiírását a minisztériumnál az Art Mozi Egyesület – tudtuk meg Bakos Edit elnöktől. Hogy miért tartott a kiírás ilyen sokáig, annak számos oka van, többek közt az is, hogy az egész projektet sokáig nem támogatta Andy Vajna filmügyi kormánybiztos. De az is fontos körülmény, hogy a pályázat legerősebb pártolója a minisztériumban, Váradi-Bor Judit azóta távozott is az intézménytől. Mindenesetre maga az ötlet konkrétan a tavalyi miskolci Jameson CineFest alatt, az Europa Cinemas által támogatott mozis konferencián született meg, ahol külföldi szakemberek kifejtették, hogy a digitalizálás elengedhetetlen a filmszínházak számára – a szlogen: Aki lemarad, az bezár! –, valamint hogy a csehek és a lengyelek például már szinte fényévekkel előttünk járnak ebben a fejlesztési folyamatban. Hovatovább a statisztikák szerint a jövő évben az európai hagyományos mozik több mint a fele átesik majd a digitalizáción.
A hazai helyzet súlyosságát még az is fokozza, hogy van olyan nagy stúdiót képviselő forgalmazó, amelyik 2012-ben már nem is tervez terjeszteni egyetlen címet sem hagyományos, 35 milliméteres kópián, csak digitálisan, úgynevezett DCP-formátumban. (Tegyük hozzá: ez a multiplexek teljes átállásához fog vezetni.) Egyszóval a Nefmi pályázata elvileg jó és fontos dolgot támogat.
Hogy hogyan is fog ez lezajlani? A minisztérium nyilatkozata szerint egy szakmai döntés-előkészítő bizottság áll majd fel, melynek tagjairól szakmai döntés születik majd. A grémium döntése nyomán Szőcs Géza államtitkár szakmai és művészi (?) szempontok alapján tesz majd javaslatot Réthelyinek.
Kérdés azonban, hogy mire lesz elég a minisztérium által felkínált százmillió forint, miközben például az eredeti kezdeményezés még 500 millió forintról szólt. Másrészt a pályázat csak a projektorvásárlásra szól, tehát ha valaki nyer, és felszereli az eszközt, akkor azzal még semmit sem tud vetíteni, mivel a DCP egy zárt rendszer. Működtetéséhez szükséges lesz még egy szerver is, melyet majd az NKA meghívásos pályázatán keresztül tudnak megfinanszíroztatni a digitalizálási tender nyertesei. Azonban akárhogy számolunk is, ez az egész fejlesztési program csupán tíz moziterem versenyképessé tételére elég. Ez pedig édeskevés, legalábbis ahhoz, hogy az országos artmozihálózat felnőjön a huszonegyedik század követelményeihez.
És itt most ismét hozzá kell tenni: ha lesz egyáltalán tíz mozi, mely elég jó anyagi helyzetben van ahhoz, hogy képes legyen önmagát fejleszteni. Az Art Mozi Egyesület nemrég levelet írt a döntéshozóknak, melyben kérik, hogy az artmozik támogatását mielőbb rendezzék, méghozzá nemcsak a tavalyi elmaradásokat, hanem az idei pénzeket is. (És akkor még nem ejtettünk szót a művészfilmek forgalmazásának támogatásáról sem, mely szintén elengedhetetlen ahhoz, hogy ezek a mozik folytathassák kulturális missziójukat.)
A szakma kérése mindenképpen jogos, mivel a mai nap is érvényben lévő törvény az államot kötelezi a támogatásra. Az azonban nem egyértelmű, hogy a lebonyolítást ki vállalja majd magára. Miközben az is igaz, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány büdzséjének másfél évvel ezelőtti zárolása nyomán kialakult helyzetet, magyarán a tartozásokat a kormány rendezni szándékozik – legalábbis kormányhatározat született erről júliusban, és a Havas Ágnes által vezetett Magyar Nemzeti Filmalap hatmilliárd forintot kap a feladat végrehajtására. Ha tehát megkapja, akkor biztos nekifog a konszolidációnak.
Ámde nagy kérdés, hogy ez a jövő mikortól datálódik. Az eddig elmaradt, illetve a pályázatra ki sem írt 2011-es támogatást ki és miből fi zeti ki? Ez a konszolidáció része lesz, vagy már az új rendszer terhére megy? Erről jelenleg senki sem akar, esetleg nem tud beszélni. A Nefmitől azt a választ kaptuk, hogy a kulturális tárca számára mindenesetre prioritást jelent e kérdés, a megoldást a jogszabályok módosításával és támogatások nyújtásával szeretnék megvalósítani. Magyarul: majd ha módosították a filmtörvényt, és megszületik a három mozgóképes pénzosztó szerv (Nefmi, Filmalap és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) közötti keretszerződés. Mivel azonban az utóbbi egy év tulajdonképpen a filmes területen a jobboldali érdekcsoportok eredmény nélküli harcával telt el, erre minden bizonnyal még várniuk kell a moziknak. Túl kell valahogy élniük ezeket az időket. A digitális álom megélése csak ezután következhet.
Mi az a DCP?
A DCP-rendszer a mozikban a jelenleg szabványos digitális vetítési rendszert jelenti (a hagyományos celluloid kópia minőségével megegyezik a minőség, ám itt a használat során nem kopik a kópia), mely nem azonos a hazai artmozikban alkalmazott e-cinemával, mely sem minőségében, sem másolásvédelemben nem felel meg a kor követelményeinek – ezért az utóbbi rendszerben ma már szinte semmit sem lehet vetíteni. A DCP elterjedését a 3D előretörése hozta meg: miután a multiplex vetítőket felszerelték ezekkel a gépekkel, megteremtődött a lehetőség, hogy a sima 2D-s kópiákat is ezen a rendszeren keresztül vetítsék a filmszínházakban, amivel jelentős költséget tudnak megspórolni a mozik és a forgalmazók. Egy terem DCP-rendszerrel való felruházása mintegy húszmillió forintba kerül (14-16 millió forint a projektor és további 3-4 millió a szerver), természetesen a meglévő technikai felszereltségtől függően.
