Képtelenség Esterházy módra
– A főúri család tagjairól készült portrék teljesen beborították a falakat, ám eddig csak 17 képet sikerült visszaakasztanunk az eredeti helyére. Sokáig úgy tűnt, hogy további húsz alkotást is tartós letétbe kaphatunk a portrékat tulajdonló Magyar Nemzeti Múzeumtól, ám váratlanul azt az értesítést kaptuk, hogy nem hajlandók átadni a jórészt raktárakban porosodó alkotásokat.
Az Esterházyak XVIII. században épített monumentális barokk kastélyának egykori berendezéséből jószerével csak az Ősök Csarnokának festményei maradtak meg. A grófi család többször is készíttetett átfogó leltárt a pápai kastélyban, ezek közül az utolsót 1916-ban. A dokumentumok és a fennmaradt fotók alapján pontosan azonosítható, hogy a múlt század első felében milyen bútorokkal, műtárgyakkal, dísztárgyakkal rendezték be az épületet. Az elképesztő gazdagságnak a második világháború végén nyoma veszett: az Esterházyak által átmenetileg hadikórházként működtetett kastélyt megszállták a szovjetek, majd évekig katonai központként használták.
– A leltárakban szereplő tárgyak97 százaléka eltűnt –mondja Nagy-L. István. – Egy részüket feltehetőleg ellopták, eladták, a nagyját viszont a katonák felhasogatták, hogy befűtsenek velük. A berendezés 2-3 százaléka ugyanakkor megmenekült, miután nagyjából 300 tárgyat a szovjetek kiszolgáltattak az antifasisztaként számon tartott Esterházy Tamásnak. A megmaradt darabok között volt az Ősök Csarnokának teljes képanyaga.
Az Ősök Csarnokának összeállítása Esterházy Pál nevéhez fűződik, aki az 1860-as években adott utasítást a család legjelentősebb felmenőit ábrázoló portrék összegyűjtésére, illetve a hiányzó képek elkészítésére. Esterházy gróf nem volt szív tetett négy „fiktív őst” is. A történelmi arcképcsarnok első alakja Örs vezér lett (az Esterházyak a honfoglaló magyaroktól eredeztették magukat), de a középkoriMagyarország nagyjai között tüntettek fel egy kalocsai érseket, egy hadvezért és egy keresztes lovagot is, akik amúgy nem valós történelmi személyek, csupán a családi legendárium ismerte őket, az Ősök Csarnokában való megjelenítésük kizárólag az Esterházyak presztízsének emelését szolgálta.
A XIX. század végén összeállított arcképcsarnok képei nagyrészt a XVII. századból valók, akikről viszont az Esterházy család egyik kastélyában sem találtak kész portrét, frissiben festettek egyet. Az is előfordult, hogy Esterházy Pál elégedetlen volt egy 200 évvel korábban készült képpel, ilyenkor az utasítására „kijavították” a barokk művet, de akadt olyan kevésbé jelentős Esterházy-ős is, akinek a portréjára egyszerűen ráfestették egy másik családtag arcmását.
Az Ősök Csarnokának 44 festményét a második világháború után Esterházy Tamás letétbe helyezte, ám később a gyűjtemény jelentős részét államosították, a portrék többsége a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába került. Nagy-L. István kutatásai alapján eddig 40 arckép hollétére derült fény, négy alkotás sorsa egyelőre ismeretlen. A Nemzeti Múzeumban összesen 37 alkotás található, egy részük raktárban porosodik, néhány darabot azonban rendszeresen kölcsönadnak különböző időszaki kiállításokra.
Évtizedeken át nem merült fel, hogy a történelmi arcképcsarnok visszakerüljön az eredeti helyére. Ennek leginkább az volt az akadálya, hogy hosszú időn keresztül nem jutott pénz a pápai kastély átfogó rekonstrukciójára, így az épületegyüttes annyira lepusztult, hogy a beázások miatt 1995-ben le is kellett zárni. Hosszú előkészítés után kezdődhetett csak meg a kastély felújítása, amelynek részeként az idén tavaszra befejeződött a középső szárny rekonstrukciója, és megnyílt az Esterházyak főúri életmódját bemutató állandó kiállítás.
– A felújítás terveit eleve úgy készítettük el, hogy minden feltétel adott legyen az Ősök Csarnokának teljes helyreállítására – mondja Nagy-L. István. – Mivel a kastély korabeli berendezéséből valójában csak a portrégyűjtemény maradt meg, így különösen fontosnak tartjuk, hogy a képek visszakerüljenek az eredeti helyükre. Az alkotások tulajdonjogának megszerzésére nincs lehetőségünk, így eleve abban gondolkodtunk, hogy tartós letétbe kérjük az anyagot a Nemzeti Múzeumtól.
A Nemzeti Múzeum eleinte együttműködőnek mutatkozott, 17 képet letétbe is helyeztek a pápai intézményben. A további húsz alkotás kiadásától azonban váratlanul elzárkóztak.
Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója megkeresésünkre írásban azt válaszolta: az utóbbi időben új tények derültek ki a portrégalériával kapcsolatban, amelyekről jelenleg is egyeztetések folynak a pápai múzeummal. Csorba László a tárgyalások lezárása után ígért részletes tájékoztatást az ügyben. Nagy-L. István megerősítette, hogy zajlanak a szakmai egyeztetések, ám nem tud semmiféle „új tényekről”.
– Nem vitatjuk, hogy a Nemzeti Múzeum kiváló gazdája az arcképgyűjteménynek, de mi még náluk is jobbak lennénk, amit egyebek mellett azzal is bizonyítottunk, hogy az elmúlt években számos alkotást pápai forrásból restauráltattunk. Csak kérdezem: nem az lenne a logikus és helyes megoldás, hogy az Ősök Csarnokának valamennyi portréja visszakerüljön az eredeti helyére?
44 PORTRÉ
AZ ŐSÖK CSARNOKA 44 valódi és fiktív Esterházy-előd alakmását gyűjtötte össze valaha a pápai kastélyban. Mostanáig 40 kép őrzési helyét sikerült kideríteniük a szakembereknek.
