Az ötödik fátyol

2011-08-19

Lassan az emberek elfelejtenek gondolkodni a fotográ ában.

„A nyolcvanadik születésnap. Száz fekete-fehér kép. 1951–1989. Egy kötetnyi fekete-fehér kép. Mert álmodni is fekete-fehérben szoktunk. Visszapillantás az életemre és a műveimre. A barátaimra és a múltra. Hogy emlék maradjon”, mondja Keleti Éva fotóművész.

Akár a képein, úgy beszél, pontosan, szépen. A szavakkal –ahogy 1989-ig a képeivel – kulturális missziót teljesít. Az előbbit én, az utóbbit ő mondja. Ha most újra kezdené, megkeresné azokat az embereket egy fényképezőgéppel, akik az utókor számára valamit mondanak. De nem kezdi újra. Az Új Tükör megszűnésekor hozta a döntést. „Ne rohangáljon egy öregasszony fényképezőgéppel az oldalán.” Akkor sem, ha korábban a békekölcsönnyertesektől a Táncdalfesztivál fellépőin át, Orson Wellesig és Marina Vladyig tart a képsor. Nem is beszélve a magyarokról, Örkény, Róna Viktor, Básti Lajos is ott voltak a gépe előtt. Tizenkét kockából dolgozni. „Rólam tudják, hogy én a digitális fotográfiát nem nagyon szeretem! Háromszáz kép közül egy jót csak készít valaki.

Nekünk a pálya során mindig gondolkodnunk kellett, tizenkét kockából meg kellett csinálnunk azt, amit a kollégák ma több száz felvételből válogatnak ki. Lassan az emberek elfelejtenek gondolkodni a fotográfiában.”

Keleti Éva a képeit válogatva rádöbbent, a barátait, a hozzájuk kapcsolódó történeteket éli újra. A Ruttkai–Latinovits-sorozatot említve mondja. „Minden ember lelkében hét fátyol van és a hetediket nagyon nehéz fellebbenteni. Azt hiszem, én legalább az ötödikig eljutottam.”

S, hogy önmagát is adja a fotográfus a képeken? Természetesen, hiszen a meztelenség, a feltárulkozás arra is vonatkozik, akinél az objektív van. „Mert azzal, amit én látok, amit énmondani akarok, abban én vagyok benne. Mert ezt tudtam meglátni, vagy ezt akartam meglátni, és egészen biztos, hogy egy másik fotós ugyanabban a pillanatban egészen mást látott volna.” Ahogy Kodály Zoltán megkülönböztette a kultúrát és a művelődést, úgy Keleti Éva is látja a különbséget. Ma, szerinte, csak művelődés van. „A digitális fotográfia nem fog elmúlni, tehát nemmondhatom azt, hogy ez is egy betegség, és majd meggyógyulunk, és majd jön vissza az analóg fotográfia, mert ez nem fog visszajönni. Egy korszak lezárult, és az a feladata a következő nemzedéknek, hogy jól használja ezt a digitális fotográfiát. Arra használja, hogy a fotográfia újra jó és nagyszerű legyen.”

INFÓ

VISSZAPILLANTÁS/FLASHBACK Keleti Éva retrospektív tárlata a Budapest Kiállítóteremben. (Szabadsajtó út 5.)