Nem mind múzeum, ami fénylik

Mitől lehet joggal múzeumnak nevezni egy múzeumot? A kérdés annak kapcsán merült fel, hogy Zelnik István szeptemberben nyíló, Andrássy úti aranymúzeumáról írt cikkünkben a gyűjtemény alapítója részéről napvilágot látott az a mondat, hogy a múzeum akkreditációja befejeződött.

Ezt az állítást azonban utóbb György Péter jogosan kétségbe vonta. Az akkreditáció nem járt sikerrel. Egyelőre. Az történt ugyanis, hogy a folyamat megszakadt, mert a kérelmező nem teljesítette a szaktárca által kért hiánypótlást.

Mint a kormányportálon megjelent minisztériumi nyilatkozatból kiderül, az aranymúzeum akkreditációs kérelme márciusban érkezett a minisztériumhoz, de az iratok átvétele után a tárca hiánypótlásra szólította fel a kérelmezőt. Többek között nyilatkozatot kértek arról, hogy a kulturális javak saját tulajdonát képezik, hogy per-, teher- és igénymentesek, valamint –külföldi eredetükre való tekintettel –a kulturális javakra vonatkozó vámés egyéb előírásoknak megfelelően kerültek az országba. Ám ezek a nyilatkozatok a július 10-ig meghosszabbított határidőre nem érkeztek meg, így az aranymúzeum mint múzeumi intézmény működési engedélyének kiadására nem került sor, az eljárást pedig a tárca megszüntette.

Egy, az MTI-nek adott interjúban Zelnik István is reagált, helyesbítve a nekünk mondottakat: „Az aranymúzeum építkezésének elhúzódása miatt nem tudtuk az eljárást a közigazgatási határidőn belül a törvényi előírásoknak megfelelően befejezni, a NEFMI által kért hiánypótlásokat beadni. Nem nyilatkozhattunk például a muzeológus-szakember foglalkoztatásáról, amíg a kész múzeumban nem foglalkoztatjuk vagy a tényleges múzeumi tárgyleltárt a helyszínen el nem készítjük. Ezért új engedélyezési kérelmet adunk be a hatályos jogszabályok által meghatározott mellékletekkel együtt.” De ki használhatja a múzeum nevet, mit nevezhetünk hivatalosan múzeumnak? – kérdeztük az ügy kapcsán Hammerstein Juditot, a NEFMI helyettes államtitkárát. Mint elmondta, a muzeális intézmények (ideértve a kiállítóhelyek, a gyűjtemények és a múzeu mok) engedélyezését törvény és rendelet szabályozza. Az engedélyezés kritériuma, hogy az intézmény biztosítani tudja a folyamatos és rendeltetésszerű működéséhez szükséges feltételeket. Ez azt jelenti, hogy a bemutatandó tárgyaknak a kulturális javak körébe kell tartozniuk, az intézménynek megfelelő épülettel, védelemmel kell rendelkeznie, ahol meg kell valósulnia a kulturális javak folyamatos bemutatásának, meg kell legyenek a feltételei a közművelődési és múzeumpedagógiai szolgáltatásoknak, a kutatói hozzáférésnek, továbbá kritérium az is, hogy az intézmény tartsa be a nyilvántartásba vételre, valamint a szakmai munkakörök létesítésére és betöltésére vonatkozó előírásokat. Ez utóbbiak miatt mondhatta például Zelnik István, hogy az akkreditáció során nem tud muzeológus-szakember foglalkoztatásáról nyilatkozni, míg a múzeum nincs kész, és ott valóban nem foglalkoztatják a muzeológust.

A törvény értelmében egyébként a „múzeum” elnevezés használatára (a „muzeális intézmény” kategórián belül) csak azok a működési engedéllyel rendelkező intézmények jogosultak, amelyeknek szakmai besorolása múzeum.Mégis gyakran előfordul, hogy a jogszabályi ismeretek hiányában vagy egyszerűen csak az alapító elragadtatottságából egyűjtemények,bemutatóhelyek vagy éppen kiállítások létrehozói „múzeumnak” nevezik a kulturális intézményt, helyszínt. Ennek rosszabb példái az országot elárasztómackómúzeumok, játékmúzeumok, baba-, marcipán- vagy csokoládémúzeumok. De gyakori például, hogy a helyi tájházat is múzeumnak nevezi mindenki. Holott nem az, hisz nem foglalkoztat például muzeológus-szakembert, restaurátort – ami kritérium.

Ellenpéldaként kell említeni azokat az intézményeket, amelyek kulturális – akár a muzeális intézményekkel megegyező – tevékenységüket rendkívül magas színvonalon végzik, de nem rendelkeznek muzeális működési engedéllyel. Ilyen például a KOGART Ház (Budapest), a Reök-palota (Szeged), a MODEM (Debrecen), az Első Magyar Látványtár (Tapolca-Diszel). Mint ilyen, természetesen megnyílhat Zelnik István aranygyűjteménye is, anélkül hogy beszerezné a muzeális működési engedélyt. De múzeumként hivatalosan nem. Más kérdés, tesszük hozzá, hogy a gyűjtő számára nyilvánvalóan presztízskérdés: a szeptemberre tervezett nyitásra meglegyen a múzeumi engedély, s használhassa a múzeum elnevezést.

Zelnik István aranymúzeuma papíron még nem az
Zelnik István aranymúzeuma papíron még nem az
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.