Ez azonban, úgy tűnik, nem jelenti azt, hogy vége a Magács László vezette színháznak, amely nagy részben angol nyelvű előadásokat fogad be. Vélhetően januártól Átrium Film-Színházként nyithat újra új otthonában, a tíz éve zárva tartó Átrium mozi helyén, a budai Margit körúton. A költözés egyelőre terv, de hamarosan valóra is válhat, ha az egyébként az ötletet adó fővárosi vezetés is rábólint.

Úgy tudjuk, a főpolgármesteri kabinet csütörtöki ülése hozhat döntést arról, milyen formában induljon el a projekt közgyűlési előkészítése. A Széna téren 2000 tavaszán megnyíló Mammut multiplex mozi erős konkurenciát jelentett az Átrium artmozinak. Egy évvel később be is zárták a harmincas években, Bauhaus- stílusban épült műemlék filmszínházat. Az elmúlt évtizedben csak egy-egy eseményre nyitották ki, legutóbb például a HOPPart társulat kiváló színházi előadására, a Chicagóra.

A kétezres évek elején több ötlet is felvetődött, mire is használhatnák az épületet. Szóba jött, hogy a László Károly-gyűjtemény számára galériává alakítják. A kollekció végül Veszprémben kötött ki. Többször is hasznosítási pályázatot írtak ki a hétemeletes ház földszintjén található helyszínre.

2007-ben állítólag tizenhárman váltották ki a pályázati csomagot, végül csak egy ajánlat érkezett. De ez az ajánlat túl alacsony összegű volt a becsült 300 millió forinthoz képest, ezért újabb jelentkezőket vártak. Úgy tudjuk, mások is láttak fantáziát a helyben: rendezvényhelyszínné alakították volna, de a ház lakói ebbe nem egyeztek bele. A Kozma Lajos által tervezett moziért a Mozivédők temérdek alkalommal tüntettek (legközelebb augusztus 23-ra, délután öt órától terveznek újabb megmozdulást).

Mint azt Somlai Tibor belsőépítész egy tavaly őszi dizájnkiránduláson elmesélte, az Átrium belső tereiben eredetileg négy szín dominált: a fekete, a fehér, a narancs és a szürke. A nézőteret hatszáz négyzetméter vörös textil borította, amelyet ugyanezzel az anyaggal fedett lécek tagoltak. A mennyezetet fehérre festették, és a légteret kékes fény színezte. Narancsszínű Zsolnay pirogránit borítja még most is a galéria és a lépcső széleit – ma jócskán lerobbant állapotban.

Ha a főváros vezetése dönt a Merlin költözéséről, és kiveszi a Budapest Film Zrt. tulajdonából az épületet, fel kell újítani a házat. Ez persze nem filléres tétel, a szükséges összeget elő kell teremteni, akár állami, akár magánforrásból.

Úgy tudjuk, a városháza kész közszolgáltatási szerződést is kötni az Angol Nyelvű Színház Közhasznú Alapítvánnyal, amelynek az a hatalmas előnye, hogy a független – „egyéb” – kategóriából átkerülhet a kiemeltek közé. Azaz nem kell pályáznia az állami támogatásra, és kiszámíthatóbbá válik a finanszírozása. (Már amennyiben manapság, a zárolások idején bármi kiszámítható.) Ugyanakkor ez azt jelenti, hogy a főváros szükségesnek tartja az angol nyelvű színjátszást Budapesten, és ezzel megbízza Magácsékat.

Megkérdeztük Magács Lászlót, hol áll a tárgyalás a fővárossal. Az igazgató lapunknak elmondta: hetek óta egyeztetnek a főváros szakmai ügyosztályaival. Nagyon konstruktív az együttműködés, és igyekeznek többféle konstrukciót körbejárni. Úgy érzi, olyan döntés születhet most, amely két problémát (a Merlin helyzetét és az Átrium hasznosítását) egy mozdulattal, hosszú távra megoldja.

A Merlin Színház első őszi saját bemutatója október 7-én éppen egy film színpadi adaptációja lesz. A Hard Candy című 2005-ös, díjnyertes pszichológiai thrillert állítja színpadra – Cukorfalat címmel – Goda Krisztina rendező. A darab egy tizennégy éves lány és egy negyvenes férfi hajmeresztő sztoriját követi nyomon. Goda alkotótársa most is Divinyi Réka dramaturg, a főszerepekben Rudolf Péter, valamint Martinovics Dorina, a Nemzeti Színház tagja lesz látható. A díszletet Ágh Márton látványtervező készíti, aki dolgozott Peter Greenaway-jel is, de Magyarországon főként a Krétakör produkcióiból ismerik.

Trafóházból színház

Mielőtt színház lett volna, i úsági klub volt a Merlin épülete a központi városháza udvarán. Hogy azelőtt mi volt, arra kevesen emlékeznek, és a hajdani funkcióra sem utal már más, mint egy elképesztően látványos, íves tetővel lefedett tér a színházat szolgáló födém fölött: ez uralta a Bierbauer Virgil által 1927-ben tervezett áramátalakító központ géptermét. Jellegzetes része volt az íves üvegtetővel fedett vezérlőterem is. Bár építésekor már világos volt, hogy a váltóáramé lesz a jövő, ekkorra olyan jelentős egyenáramú hálózat épült ki a Belvárosban és Bel-Budán, hogy még bővíteni is kellett. Véglegesen csak az 1960-as évek elején szüntették meg. Az épületet egyébként a – azóta hatályon kívül helyezett – Városháza Fórum-koncepció (melynek megfelelően Erick van Egeraat tervei alapján épült volna új házcsoport a Károly körúton) bontásra ítélte.

A politikai pingpong áldozatai

Két évvel ezelőtt hasznosítási pályázatot írt ki az Átrium fenntartására és működtetésére a Budapest Film Zrt. A beérkezett pályaművekből a szakmai bizottság javaslata alapján egy olyan nonprofit k .-t hoztak ki nyertesnek, amely kulturális helyszínként, többek között független színházak befogadóhelyeként, kiállítótérként és fimfesztivál helyszíneként képzelte el a filmszínházat. A projekt azonban a politikai pingpong áldozatává vált – mondta el lapunknak Faragó Balázs projektmenedzser. Mert noha a Budapest Filmmel előszerződés készült, ezt kétszer módosították is, a kontraktushoz az akkori főváros gazdasági és kulturális bizottságának beleegyezése kellett.

Utóbb aláírták a végleges szerződést is, de ennek hatálybalépéséhez szükség volt a bizottsági jóváhagyásokra, amelyek nem születtek meg, mivel mindkét grémium megszűnt az új városvezetés hatalomra kerülésekor, és azóta nem tudni, kivel tárgyalhatnának. Eddig egyetlen projektbe foghattak bele, a HOPPartos Chicagóba, amelyhez szükség volt az áram és a fűtés újraindítására, a szakhatósági újraengedélyeztetésre, mindezt saját költségen. Az előadás nagy sikert aratott, megkapta például a legjobb magyar zenés színházi előadásnak járó színikritikusi díjat. Az Átriumot magánpénzből akarják működtetni, a felújítást meg bankhitelből és saját forrásból képzelik el. Továbbra is szándékukban áll az ingatlan rekonstruálása és megmentése, ehhez azonban már politikai támogatás is szükséges.

A Margit körúti Átrium házat a modernista Kozma Lajos egyik fő műveként tartják számon