Elindított pályák
A pécsi, a két budapesti és ezúttal a bukaresti felsőfokú művészképzők frissdiplomásai közül szelektáltak a rendezők, nem ismertetett kritériumok alapján, általános tanulságra tehát alkalom, ok nincsen.
Kezdjük, az udvariasság szabályai szerint, a vendégekkel. Ha bővebb információink volnának,azt kellene megállapítanunk, hogy a szomszéd ország fiatal művészei érzékenyek a társadalmi-politikai jelenségekre, érzékenyebbek, mint a mieink. Így, támpont nélkül csak annyi igaz, hogy a most bemutatkozók feltétlenül. George Marinciunak töltőceruzával (!) rajzolt hatalmas öregasszony-portréja a ráncok kíméletlen plasztikájával, a vonások aggság deformálta realitásával teljes szociológiai jelentés. A mű, amely egy Dürerig visszakereshető humanista ábrázolásmódot nagyít és dolgoz fel, rávetíti komor ünnepélyességét Marinciu egyébként sem dráma híján lévő festett arcképeire is.
Radu Mocanu hevesebb és türelmetlenebb. Az ő akrillal megfestett háborús vagy ál-háborús jelenetei a filmek alapján készült interpretációk mozgalmasságával jelenítenek meg igencsak konkrétabb társadalomkritikát. Lendületes vásznaimonokrómok, a rajtuk kézigránát- és lövedékszituációban megjelenő palackok abszurditása telitalálat – azokra az összeragasztott coca-colás üvegekre, amelyeket eléjük raktak, nincs is szükségük. Ellentétben Daniela Vasiliu munkájával, amelyben kép és három dimenzió erősíti egymást. Román munkások – ez az együttes két komponensének címe és tárgya, és miközben a falon felnagyított, éles rajzok tanúsítják, hogy az expresszionizmustól még mindig van mit örökölni, értelmezik az előttük lévő hatalmas plasztikákat. Ez utóbbiakat poliuretán habból faragták, ha ilyen a poliuretánhabról elképzelhető, ácsszekercével, és lomha hatalmasságuk, félelemkeltő elesettségük mindent elmond, amit a vendégmunkáslétről nemcsak tudnunk, éreznünk is kell.
A hazai választék ehhez képest mértékkel társadalomkritikus. Legélesebb formája az a két jelenet, amelyet Hollós Ádám festett akrillal, a legmélyebb és legtalányosabb pedig Pinczés József kollekciója. Hollós az irónia elnagyoltságával ábrázol önmagukat fényképező turistákat és jelenetet, amelyen nőfigura tol rokkantkocsis férfit, aki púpozott bevásárlókocsit tol – Pinczés festésmódja a hideglelős impresszionizmus. Természetesen elmosódottak, természetesen foltszerűek a képei, és végig meglévő nyomasztó voltuk azon a kamaraművön válik könnyebben értelmezhetővé, amelyen a Pinczésnél kötelező léggömbön kívül egy akasztott ember is megjelenik. Ennek közelében könnyed fricska csupán, hogy Vasvári Márta flittert ragaszt a fényképezett Otthonkára és egyéb banális-otthonos szituációkra, bár egyszersmind teljesíti azt a láthatóan érvényesített követelményt, hogy a mű szokatlan, kihívó és feltűnő legyen.
A rendezők ugyan rövid, magvas elméleti összefoglalókat írtak történelemről, emlékezetről és ötödik dimenzióról, de a körülöttük felállított műveknek ritkán van közük ezekhez a táblákhoz, gyanúnk, sokkal inkább volt válogatási szempont a feltűnni vágyás. Pályakezdők esetében, kivált manapság ez nem elítélendő, csak megjegyzendő. Orr Máténak ketté kell vágnia szürrealitást egyébként sem nélkülöző jelenetét, antalaci (ez művésznév) gyönggyel, fonallal hímezi akt-sziluettjeit, horrorpista ugyancsak a márkanévvel erősíti a középiskolás diákotthonok humoránál egyébként mélyebb szürrealizmusát. A törekvés legbiztosabb megnyilvánulása az a négy míves rézkarc-akvatinta, amelyeknek Szabó Gergő négy, szavatoltan értelmezhetetlen, abszurd címet adott, legtartalmasabb példája pedig M. Páll Zoltán fa-kompozíciója.
A nagy hajtás – ez a címe a vadászlábakat, vadászcsizmákat és töltényhüvelyeket megjelenítő óriásplasztikának, amely úgy kritikus és blaszfém, hogy a német gótika domborműnek szobor, szobornak dombormű technikáját újítja fel fölényesen. A szappanra ragasztott hajszálak grafikájának, a szexusformákat részletesen leíró avatag merészségnek, egyéb feltűnni csak feltűnéssel akaró igyekezet sikerének nem tesz jót az efféle jelenlét. Akkor sem, ha a vállalkozás bevezetőszövege általánosan és magabiztosan vallja, hogy „pályákat indít el”.