Mágnás Miska alakváltozásai
A képlemez nézőinek így már nem nehéz elhelyezni Szirmai Albert, Gábor Andor és Bakonyi Károly egykor szociális empátiával alkotott, háborús búfelejtőnek szánt művét a múlt század eleji Budapest tömegkultúrájában. Az 1916-ban bemutatott operett fő figuráit a kor sztárjaira fazonírozták – elsősorban a Marcsa szolgálót és Miska segédlovászt megszemélyesítő Fedák Sárira és Rátkai Mártonra. A történetben a két népi hős mellett a társadalmi középhelyzetet képviseli Baracs Iván mérnök; a felső osztályt pedig a grófi Korláth család. A konfliktus forrása, hogy a vagyontalan Baracs beleszeret Rolla grófkisasszonyba, de a család megalázza. Baracs bosszúból frakkba öltözteti és grófnak adja ki Miskát, aki nevetségessé teszi a Korláth famíliát. A társadalmi különbségekre fittyet hányó szerelmesek egymáséi lesznek.
A rendkívüli siker láttán még a premier évében némafilmet készített a Mágnás Miskából a kolozsvári Corvin Filmgyár vezetője, Janovics Jenő (rendező: Korda Sándor) – erről is tudósít a kísérőfilm és arról is, hogy másodjára 1942-ben kapták lencsevégre a darabot, durva átfazonírozás után. A zsidótörvények miatt az eredeti szerzők nevei sem szerepelhettek. A mű címe A Pista tekintetes úrra változott, Baracsból szorgalmas földbirtokos lett, a mese két népi hőse jelentéktelen figurává silányult. A grófi Korláth családdal együtt eltűnt az arisztokrácia kritikája is, helyette Rolla újgazdag polgárcsaládját leckéztetik meg.
Az államszocializmus felé haladó időkhöz illő filmváltozat következett 1948–49-ben a vígjátékok mestere, Keleti Márton rendezői keze alatt – ezt látjuk a DVD-n. Ismét Miska (Gábor Miklós) és Marcsa (Mészáros Ági) a két főhős, mellettük Baracs (Sárdy János) „népi értelmiségi”. Találtak egy jól használható mozzanatot a konfliktus kibontásához, a vasútépítést. A faluból elszármazott tervezőmérnök két tűz közé kerül, el kell döntenie, hol építse meg a vasútállomást: a grófi birtokon vagy a falu közelében. Természetesen a falut választja, ezzel kerül konfliktusba a grófi családdal, amelynek lányába beleszeret. A reális konfliktus ellenére Keleti filmje romantikus, amit a jelenetek mesteri világítása, a pazar díszletek és kosztümök, valamint a Fényes Szabolcs által átdolgozott fülbemászó zene és dalok csak erősítenek. A rendező ravaszul alkalmazza a filmben a dramaturgiából amúgy „kilógó” két kelekótya grófot, Pixit és Mixit (Latabár Kálmán és Latabár Árpád), akik groteszk cirkuszi figurák, viszont imádja őket a korabeli közönség, és kiválóan szolgálják az arisztokráciát debilnek láttatni akaró alkotói (megrendelői) szándékot. Tízmillió nézőjével ez a legnézettebb magyar film.
