Az idén tavasszal indult www.googleartproject.com honlapon például nem vagyunk jelen. Ez a Google-fejlesztés tizenhét múzeum anyagából ad ízelítőt a Street View technológia segítségével. Az eljárás lényege, hogy a számítógép előtt ülve kóborolhatunk a múzeumi termekben. Aki egy kicsit is hajlamos a bénázásra – mint szerzőnk –, az nem arra megy, amerre menni szeretne, és nem olyan szögből látja a képet, ahonnan látni szeretné. Szerencsére a nevezetes művek egyenként is kikereshetők

– a fülszövegből megtudható néhány gondolat a műről és alkotójáról is. Az érdekesnek tűnő részletek nagyíthatók és akár órákon át nézhetjük őket. A több mint ezer festményből álló Art Project képtár magyar kollekciót viszont nem tartalmaz: az egyetlen szóba jöhető intézmény, a Szépművészeti Múzeum nincs a listán. Hangyányi magyar jelenlét, hogy a tizenhét résztvevő múzeum közül az egyik a madridi Thyssen-Bornemisza Galéria.

Korábban írtunk arról is, hogy 2008 novemberében indította el az Európai Bizottság az Europeana digitális könyvtárat (www.europeana.eu). Az európai múzeumok, könyvtárak, levéltárak anyagaiból válogató honlap a nyitánykor kétmillió könyv, térkép, fénykép, folyóirat és hangfelvétel digitalizált változatát kínálta, a portéka napjainkra tizenötmillióra bővült. Az uniós nyelvek mindegyikén elérhető az adatbázis, tehát aki akar, magyarul is böngészhet a tudástárban. Mintegy 1500 intézmény közreműködik az Europeanában – az intézményi magyar megjelenés itt is szűkös, de azért találni egy különlegességet is. Az természetes, hogy az Országos Széchényi Könyvtár együttműködő partner, de az valamelyest mellbevágó, hogy a másik partnerintézmény a Békés Megyei Tudásház és Könyvtár.

A Magyarország kifejezésre például tízezer találatot lök ki a gép –7400 képet, 200 szöveget, 130 videót és 720 hangzóanyagot. A találatok között mazsolázni kell, mert ha mondjuk, beírjuk Munkácsy Mihály nevét, beugrik például Szabó Pál biharugrai születésű író, parasztpárti politikus – pusztán azért, mert a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban őrzik levéltári anyagát. De mindjárt egy igazi különlegesség az első képtalálat. A békéscsabai Szlovák Tájház tulipános ládáját a hagyomány szerint Munkácsy Mihály festette, amikor Békéscsabán asztalosinas volt az 1856–1859-es években. A láda a felirata szerint Pálinkás Ilkának készült 1857-ben. De egy külföldi könnyen csalatkozik, ha azt hiszi, hogy a 884 képtalálat mindegyike a festőhöz kötődik. Zöme az előbb említett békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban őrzött különféle képanyag. (Használat közben a technika meg-megroggyan. Bartók- és Kodály-emlékek között bolyongva szerzőnkkel sűrűn előfordult, hogy kipottyant a hálózatból – a honlap azt ajánlotta, hogy keressünk valami mást.)

Esterházy Péter negyvenegy találattal van jelen – persze, hogy szerepel köztük a Kis magyar pornográfia – bevezetés a szépirodalomba című munkája is. A Digitális Irodalmi Akadémiának köszönhető könyvet megnyitva máris olvasható a mű. Ám ha újabb „esterházys” találatra vágyunk, újra be kell lépni, mert a vissza út nem található. A honlap hézagos voltát bizonyítja, hogy sok más mellett nincs találat a Liszt Ferenc Kamarazenekarra, a Neoton Famíliára. A Csárdáskirálynő beírása után is mindössze egyetlen találat jött ki, de az sem hangzóanyag, hanem egy plakát a Magyar Nemzeti Filmarchívumból.

Viszonylag kevesen tudnak a Digitális Világkönyvtár (World Digital Library, www.wdl.org) nevű programról, amelyet az amerikai Kongresszusi Könyvtár és az UNESCO tart fenn. A 2009 áprilisában indult site könnyen mozgatható, kiváló a keresője, amelyet eredményesen használhatunk, feltéve, ha nem magyar anyagot keresünk, mert az itt is roppant szegényes. Nem is lehet más, hiszen itt sincs magyar a partnerek között –de Szlovákia például ott van a pozsonyi egyetemi könyvtár révén. A negyvenöt magyar (Hungarian) találatból mindössze tíz köthető hazánkhoz, a többi a környező államokhoz, illetve kettő Angolához – az utóbbiak Magyar László XIX. századi felfedezőnek az afrikai expedíciójáról szóló beszámolóit tartalmazzák. A honlap felfedezéséhez magyar nyelvű segítséget sem kapunk, mert azt csak néhány világnyelven nyújtanak, s ebbe a körbe a német sem tartozik bele.