A társaság elméleti sorvezetője alighanem Ablonczy Balázs történész „édes gyermeke”, a Kommentár folyóirat. A periodika 2006-ban megjelent első számában Méltóság és indulat című írásával köszöntötte az olvasókat. A dolgozat így fogalmaz: „A Kommentár arra vállalkozik, hogy évente hatszor, 128 oldalon a hit, a vélemény és a tulajdon szabadsága mellett érveljen, sorra vegyen magyar gondokat és külhoni problémákat. (...) S valahol a végén talán feldereng egy olyan ország képe, amelyben immár nem az alapkérdésekről kell vitázni, mert kialakult konszenzus védi közösségeinket és hagyományainkat.” A közéleti és kulturális kiadvány szerzői a szabadelvű jobboldal legkiválóbb gondolkodói: Horkay Hörcher Ferenctől Balázs Zoltánig ér a sor. Mi több, a Kommentár az új generáció tagjai közül rendszeresen közli – többek között – Békés Márton, Megadja Gábor, Panyi Szabolcs, Rajcsányi Gellért, Stumpf András írásait is. E körből kerülnek ki a Jobbklikk, a Konzervatórium, valamint a Mandiner online portál meghatározó szerzői. A fiatal kora ellenére figyelemre méltó tudományos munkásságot fölmutató Békés gründolta a Jobbklikket, s írásai a Konzervatóriumon is megjelennek. A Jobbklikken publikál. Megadja is; korábban föltűnt itt a Heti Válasz duója, Ablonczy Bálint és Stumpf. Az aktuálisan visszafogott tempóban működő Konzervatóriumon időről időre jelentkezett Baranyi Márton, Megadja, Panyi és Szilvay Gergely. Rajcsányi a Mandiner főszerkesztő-helyettese, s munkatársa Baranyi... Hab a tortán: e társulat tagjai a mainstream médiában is egyre gyakrabban jelennek meg. Televíziós, rádiós műsorok vendégei, publikálnak a Heti Válaszban vagy a komment.hu-n, az Origo véleményportálján. Világlátásuk lényegét alighanem a Konzervatórium mottója fejezi ki a legtömörebben: „A szabadság szemszögéből...”

Amint az iménti példák is jelzik, a szabadelvű jobboldal ifjabbjai megteremtették maguknak azt az alternatív nyilvánosságot, amelyből kitörve mára a jobboldal meghatározó, hiteles véleményformálóivá váltak. Ezzel szemben a szociálliberális, haladó, zöldértelmiség nem dicsekedhet hasonló agorával a világhálón. Jellemző, hogy a fönt fölsorolt portálok ellenpontjaként emlegetett galamus.hu-t éppen az az úgynevezett balliberális értelmiség működteti, amelynek nem alakult ki az utánpótlása az utóbbi években. A harminc év alatti progresszív értelmiség mintha nem is létezne, legalábbis a nyilvánosságban nem leljük nyomát. Az új generáció lényegében semmilyen formában nem járul hozzá a haladó gondolat újrafogalmazásához, s nem lép fel a szabadelvű jobboldal valódi vitapartnereként. A baloldal tavalyi választásokon elszenvedett történelmi veresége sem indított el – egyelőre – olyan szerveződéseket, amelyek elősegítenék az alternatív baloldali nyilvánosság kialakulását, még ha a blogoszférában akad is néhány figyelemreméltó, ám csupán üdítő unikumként értelmezhető kísérlet.

A szabadelvű jobboldal képviselői alighanem készek a vitára, ám ha keresnének, sem találnának ehhez még partnert...