Ráadásul úgy hírlik, hogy ezek a gyönyörű tárgyak mindinkább veszítenek funkcionalitásukból, a használati célból készített alkotásokat több évtizedes folyamat eredményeképpen felváltják a kevesebb gyakorlati, több művészi értékkel bíró darabok. Példa erre a SzentendreiKéptár és Kamaraterem (Ferenczy Múzeum) új kortárs iparművészeti kiállítása is. Ezúttal szentendrei és a település vonzáskörzetében (Pomázon, Csobánkán, Pilisborosjenőn, Leány falun és Tahitótfaluban) élő művészek mutatkoznak be, ahogy a szervezők fogalmaznak: „egy szellemileg össze tartozó térség alkotói”. Ötvös-, textil-, kerámia- és üvegművészek, formatervezők és belsőépítészek az elmúlt két évet összegző, legújabb munkáikkal. És éppen ideje volt egy nagyobb szabású megmutatkozásnak, mert hasonló, iparművészek munkáit bemutató csoportos kiállítás huszonegy évvel ezelőtt volt utoljára a Szentendrei Képtárban. Úgy tűnik tehát, hogy az iparművészet mostohagyerek, de ezt inkább mégse mondjuk ki, egyfelől nekik sem esik jól, másfelől a művészeti szakemberek is bizonyára kikérik maguknak.

Két évtized után kaphatunk egy körképet tehát, és az alkotások láttán felmerül a látogatóban, miért csak ilyen ritkán. Mert teljesen mindegy, hogy a szélesen hömpölygő tárgyegyüttesből mit emelünk ki, Czakó Margit gobelinjeit, Putu (Kovács László) kovácsoltvas alkotását, Rékasy Bálint patinázott bronzból és eozinmázas porcelánból szobort kilincseit, Csikós Emese kárpitjait vagy Nemoda Attila kőcserép teáskannáját. Gyönyörködünk.

Infó

Szentendre vonzásában - kortárs iparművészeti kiállítás október 2­ ig, Szentendrei Képtár (Ferenczy Múzeum).