Százötven év százhúsz képben

Reprezentatív Rippl-Rónai-kiállítás készülődik Kaposváron, az augusztus 13-án megnyíló, újjáépített Együd Árpád Kulturális Központban, rövidebb nevén az Agorában. Tulajdonképpen ez lesz az egyik avató eseménye a kétmilliárd forintból fölépült kultúrközpontnak. A bemutató egyben a festő születésének 150. évfordulóját is ünnepli.

Már érkeznek a teherautók Somogy fővárosába, amelyek a nagy országos és megyei múzeumok jelentős Rippl-darabjait szállítják a kiállításra. Elsősorban a Magyar Nemzeti Galériából, ahonnan 58 mű utazik Kaposvárra, de 11-et

Darnai Fülöp vaskereskedő portréja
Darnai Fülöp vaskereskedő portréja

hoznak Pécsről, a Janus Pannonius Múzeumból, továbbá Szegedről, Győrből, és a helyi Rippl-anyagból is válogattak. A kollekció harminc százalékát magángyűjtőktől, illetve céges kollekciókból kölcsönzik, s ezek többnyire kiállításon alig vagy soha nem szerepelt darabok, mondta el lapunknak Horváth János Milán, a kiállítás kurátora, a festő életének kutatója.

A rendhagyó tárlat a művész négy fő korszakát mutatja be. Időrendben vezet majd végig az életművön, de a leghangsúlyosabb az 1902 és 1906, valamint az 1908 és 1919 közötti kaposvári korszakok anyaga lesz. Minden időszaknak láthatjuk majd a főműveit, mint ahogy kuriózumszámba menő, magángyűjteményekből felbukkant darabokat is. Így az első, párizsi korszakból újdonság lesz az MKB banktól kölcsönkapott Fehér felhők a Szajna felett című festmény, vagy egy 1888-as, műterembelsőt ábrázoló kép, amelyet Rippl még Munkácsy tanítványaként festett. Párizsi korszakának már önálló hangvételű, jellegzetesen sötét alaptónusú képei közül való, soha nem kiállított mű a magántulajdonból kölcsönkért Fekete kalapos nő. De lesznek ebből az időszakból főművek is, olyan közismert darabok, mint az Öreg hölgy ibolyacsokorral vagy a bognár nagybácsiról festett A Kossuth-imádó Rippl bácsi.

Kaposvárra való hazatérésének idejét, az úgynevezett első kaposvári korszakot főként meghitt, polgári enteriő rök, a családjáról, környezetéről festett csendes életképek jellemzik. E jelenetek egyik főszereplője a nagy szakállú, karakteres arcú Piacsek bácsi. Az öregúr nyugalmazott erdész volt (egyébként egyik testvérének apósa), aki beszélt franciául, ezért is tartózkodott sokat Rippl francia felesége, Lazarine társaságában. És mint az egyik ritkán látott festmény ábrázolja, nemcsak beszélgetett, hanem pél dául kártyázott is vele. A tárlaton egyébként igen sok kaposvári karakter, ismert arc tűnik majd fel Piacseken kívül is (nem csak ebből a korszakból): Székely Ármin egykori posztókereskedő (akinek leszármazottai adták kölcsön a róla készült festményt), Holló Lajos ügyvéd, Darnai Fülöp vaskereskedő és sokan mások. Meg aztán kaposvári utcaképek, jelenetek: Kövezik a kaposi főutcát vagy a Búcsú a kaposvári Templom téren.

Gazdagon illusztrált Rippl-Rónai kaposvári élete a következő, úgynevezett „kukoricás” korszakában is, amikor a mozaikszerű foltokból („kukoricaszemekből”) építkező képalkotás volt rá jellemző. Rippl ekkor már a Róma-villában lakott, és úri életet élt itt. Ezt érzékelteti például a Pécsről kölcsönkapott Park asztalokkal című festmény, amely a villa kertjében készült. A KOGART-tól pedig megkapták a Piknik a Rómavilla műterme előtt című képet is. Látható lesz e korszakának egyik fő műve, a magántulajdonban lévő Lazarine és Anella, melyen feleségét és nevelt lányát örökítette meg a villa előtt. Persze azért nem csak a kaposvári élet volt a témája e második kaposvári korszaknak. Erre példa egyebekmellett a Palais de l’Observatoire című kép, amely a Nemzeti Galéria egyik irodájában lapult, de Hor váth János Milán szerint világszínvonalú alkotás.

Rippl időskori szerelme, Bányai Zorka az egyik főszereplője utolsó korszakának, 1919 utáni képeinek, amikor már csak pasztellportrékat rajzolt. A tízéves szerelmi kapcsolat szinte minden árnyalata látható lesz az Agora-beli tárlaton: a bimbózó szépségű kamasz lány, a kacér nő és a már csúnyácskának látott, megunt szerető is. Remek, alig ismert Zorkaképeket is beválogatott a kurátor, de azokat a festményeket, amelyek a már idős hölgy lakásában voltak láthatók egy 1963-ban, a Nők Lapjában megjelent interjú fényképein, nos, azokat nem sikerült megtalálni.

Itt lesz viszont Rippl utolsó, pasztellal rajzolt-kent önarcképe 1927-ből, amelyet már agyvérzései után, félig bénult kézzel alkotott.

A kiállítás anyagát a kurátornak egyéves kutatómunkával sikerült felhajtania. Sajátos szemléletű, új elemeket is felvillantó válogatását egy 250 oldalas katalógusban is összefoglalja, a felhalmozott tudnivalókkal együtt.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.