Évadközeli bizonytalanságok
Nagy kérdés, marad-e a szezonban a korábbimegbízott direktor, Koltay Gábor által szerződtetett társulat, vagy az önkormányzat elvárásainak megfelelve nagy részét elbocsátja. És ha Nemcsák – aki nem mellékesen a Színházi Dolgozók Szakszervezetének alelnöke – mindenkit elküld, megtartja-e az emblematikus József Attilá-sokat? De ha megy a társulat, mi lesz a bérletesekkel, akik a meghirdetett programra váltották meg a bérletet? Talán visszaadják a pénzt? Egyelőre ezt sem tudni.
Úgy hírlik, nem váltottak elegen bérletet az elmúlt év végén, sőt április–május–júniusban az eladott jegyek száma is mintegy 30 százalékkal csökkent. Azt mondják, a nyári fizetések általában a bérletbevételből jönnek öszsze. Információnk szerint a teátrumban most nincs pénz a júliusi fizetésre, állítólag a tagok szeptember elején kapnak majd dupla bért.
A Magyar Állami Operaházban is hatalmas a tanácstalanság. Még mindig a kormány döntésére vár, ki lesz az igazgató. Noha Réthelyi Miklós miniszter megnevezte, kit látna szívesen a dalszínház élén, ezt még a kinevezés napján semmisnek tekintette a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, majd az eredeti szakmáját tekintve operaénekes Horváth Ádám önként (ám bizonyára nem dalolva) le is mondott. Jelenleg megbízott direktorok vezetik az operát, Mozsár István főigazgató és Győriványi Ráth György fő-zeneigazgató. Réthelyi július közepére ígérte az új főigazgatót.
A Világgazdaságnak a minap azt nyilatkozta a miniszter: a pozíciót pályázattal lehet majd betölteni, amelynek meghirdetése hónapokat igényel. Amúgy az első premier, a 3D-s A kékszakállú herceg vára és a Bolero programja kicsit változik. A Bolerót mégsem a nagy port kavart korábbi megbízott balettigazgató, Alijev rendezi, hanem egy spanyol előadás érkezik az Operába. Ennek költsége a harmadát teszi ki annak, mint amennyibe a hazai produkció került volna a Nemzeti Balettel. A spanyol koreográfia joga örökre az Operaházé marad minden magyarországi előadás esetében – válaszolta lapunk kérdésére az Operaház vezetése.
Nem kell sokáig sétálni a dalszínháztól, hogy újabb problémás teátrummal találkozzunk: a Kabaré 24-gyel (lánykori nevén: Mikroszkóp Színpad). Miután lemondott a posztjáról Verebes István, mivel az állami támogatásból fenntarthatatlannak tartotta az intézmény működését, kulturális célú hasznosítási pályázatot írtak ki. Márciusra ígérték, június vége lett belőle. Túl sok időt nem adtak a gondolkodásra a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. munkatársai, így július végén egyetlen ötlet sem érkezett. A városháza közleménye szerint nem várnak jelentkezőkre, más megoldásban gondolkodnak.
A kulturális tárca és a Fővárosi Önkormányzat jelenleg is egyeztet a Trafó és a Budapesti Operettszínház átadás-átvételéről (a főváros adná át a minisztériumnak). A megfelelő kondíciók kidolgozása a cél – kaptuk a választ kérdésünkre a tárca sajtóosztályától. Azt is megkérdeztük: mi a helyzet a kiemeltnek nem tekinthető, mégis aminisztériumhoz tartozó színházakkal: a Játékszínnel, a Budapesti Kamaraszínházzal és a korábbi Nemzetiből alakult Pesti Magyar Színházzal, amelyet a kilencvenes évek közepe óta szeretnének átadni a fővárosnak. Mint megtudtuk: mindez jelenleg nincs napirenden.
Akadt viszont pár hely, ahova most írtak ki direktori posztot. Az idén tízéves a Nemzeti Táncszínház, amelynek ügyvezetői posztjára most egyéves pályázatot hirdettek. Úgy tudjuk, ennek az az oka: az intézmény alapítójának, Török Jolánnak ennyi ideje van a nyugdíjig, ráadásul elismerik munkáját, és nem vennék el a lehetőséget, hogy ő ünnepelhesse a táncszínház jubileumát. Maradna a posztján az a két igazgató is, akinek budapesti színházára most írtak ki pályázatot – Márta István és Szirtes Tamás. Az Új Színház és aMadách Színház élére is öt évre, 2012. február 1-jétől 2017. január 31-ig keresnek vezetőt. A pályázat beadási határideje mindkét esetben 2011. augusztus 28. A benyújtást követő 45. napon a szakmai bizottság véleményének mérlegelésével a főpolgármester bírálja el azokat.
Az Új Színház prózai színház marad, a Madáchban pedig a zenés-bulvár vonalat vinnék tovább. Márta IstvánaSzinhaz.hu-nak elmondta:amint elkészült a pályázata, pár héten belül publikálja főbb elemeit. És amennyiben mások is pályáznának az intézmény vezetésére, nyílt napot szervez nekik, megmutatja az épületet, annak technikai berendezéseit, tájékoztatná őket az intézmény anyagi helyzetéről, működési költségekről.
Ugyancsak igazgatóra vár a székesfehérvári Vörösmarty Színház, ahol az évad vége előtt a fenntartó önkormányzat leváltotta a korábbi direktort, Vasvári Csabát, és felkérte a színész Quintus Konrádot, vegye át ideiglenesen a teátrumot. A pályázatot július 22-ig kellett beadni, és a posztra öten pályáztak. Quintusmellett Frigyesi András, a budapesti Deutsches Theater vezetője, Kuna Károly színművész, Surányi András író, rendező, valamint Vasvári jobbkeze, Szűcs Gábor színművész-rendező, a színház korábbi művészeti igazgatója.
Felújították a Pécsi Nemzeti Színház veszélyesnek ítélt homlokzatát. A városnak csak az életveszélyes erkély megerősítésére, és eredeti állapotának visszaállítására volt pénze, de a kivitelezésben részt vevő helyi vállalkozók úgy döntöttek, építőanyagokkal és munkájukkal járulnak hozzá a rekonstrukcióhoz – írta az MTI. A város megközelítőleg hatvanmillió forinttal támogatta a tervet.
Amegújuló vásárhelyi Bessenyei FerencMűvelődési Központban alakítják ki a régió egyik legmodernebb színháztermét – derült ki a Délmagyarból. A legkorszerűbb technika mellett a színpad is akadálymentesített lesz – közölte György Anikó, a városfejlesztési és üzemeltetési iroda munkatársa.
A Pecsa és a Tűzraktér sorsa
Tisztázatlan a Petőfi Csarnok jövője is. Korábban szó volt arról, hogy összevonják a Trafó – Kortárs Művészetek Házával, de erről hamar lemondott a főváros. A nagy múltú i úsági közösségi létesítmény országos hírű rockkoncertek, fesztiválok, nagyrendezvények kultikus helyszíne volt az elmúlt évtizedekben. A főváros – akárcsak a Mikroszkóp esetében – hasznosítási pályázatot írt ki a városligeti intézményre, de nem említi benne a közművelődési funkciót, a kulturális vagy ifjúsági közösségi célt. Így akár egyszerű vendéglátó-ipari egység is válhat belőle, amelyre a pletykák szerint a Pecsa büféjét jelenleg üzemeltető társaság esélyes. Valószínűleg ütött az óra a Tűzraktérnek is, a Terézváros Önkormányzata bíróságon pereli a Tűzrakteret üzemeltető alapítványt. Az Art Sector ugyanis nem költözik ki a Terézváros tulajdonában lévő, Hegedű utca 3. szám alatti épületből, mert ott az önkormányzat alkotóházat szeretne működtetni, bár a Tűzraktér épp egy alkotóház lenne. A VI. kerület az elmúlt hónapokban mindent megtett, hogy ellehetetlenítsék a tűzraktereseket, még az áramot is kikapcsolták.
