Színes, magyarul beszélő, amerikai kalandfilm
Bár élete végénHaraszthy Ágoston már azt a mítoszt építgette, hogy az 1840-es években forradalmi érzületei miatt volt kénytelen elhagyni Habsburgok sanyargatta hazáját, naplójából kiderül, ez csak utólagos legendagyártás. Azért ment Amerikába, amiért rajta kívül a következő száz évben még kitántorgott vagy másfél millió emberünk: az ígéret földjét kereste.
Úgy tűnik, ő meg is találta: Amerikában szinte mindenben sikeres volt, amibe belefogott. Építettmalmokat és börtönt, termesztett kukoricát és búzát, tenyésztett állatokat, és ő üzemeltette az első „kombinált”, teher- és személyszállító gőzhajót a Mississippin. Volt téglagyára, amelynek tégláiból épült a XIX. századmásodik felének számos,mégma is álló épülete a Wisconsin-beli Sauk Cityben, amelynek korábbi neve egyébként Széptáj, majd Haraszthyville volt, a város alapítója után. De nem maradt ki a kaliforniai aranylázból sem: magyar emigránsokkal jól menő arany- és ezüstfinomítót üzemeltetett. Haraszthy a közéletben is sikeres volt: az első, már amerikai fennhatóság alatt tartott kaliforniai választáson előbb megyei seriff lett,majd városi rendőrfőnökké választották, politikai pályája csúcsát pedig az jelentette, amikor 1851-ben a terület első képviselőjeként bekerült Kalifornia állam népgyűlésébe. Ugyanebben az időben fordult érdeklődése a borászat felé.
Először a San Francisco-öböl környékén próbálkozott a szőlőneveléssel, de túl hidegnek és ködösnek találta a klímát. Áttette hát székhelyét Sonomába, amely amai borfogyasztóknakmár ismerősen cseng: ez a kaliforniai, sőt az észak-amerikai borászat központja. Itt alapította meg Buena Vista nevű pincészetét, amely még ma is áll, igaz, Haraszthyt a hitelezői már életében kiebrudalták tulajdonából.
Történt ugyanis, hogy Kalifornia kormányzója 1861-ben euró pai tanulmányútra küldte az addigra már országszerte elhíresült borászati tekintélyt. Németországban, Svájcban, Spanyolországban és Franciaországban tanulmányozta az óvilági módszereket: útjáról mintegy 350 szőlőfajta 100 ezer oltványával tért vissza Kaliforniába. Az eredeti terv az volt, hogy visszatérte után az állam pénzén kezdődnek meg a szőlészeti kísérletek, hogy végre összeállhasson a kaliforniai klimatikus és talajadottságokhoz legjobban alkalmazkodó helyi fajták „válogatottja”. Útja alatt azonban nagyot fordult a politika kereke: mire hazajött, az állam már hallani sem akart a drága mulatság finanszírozásáról, így a 100 ezer nyaláb gondja Haraszthyra maradt. Ezt a pénzügyi csapást sosem tudta igazán kiheverni. Különösen úgy nem, hogy egy reggel arra ébredt Buena Vista népe: szőlőtőkéik elsatnyultak, és barnásan csüngenek alá, amerre a szem ellát. A rosszmájúak előszörHaraszthy kísérleteire gyanakodtak, de hamarosan kiderült, hogy egy világjárvány indult útjára a nyughatatlan magyar szőlőskertjei ből: a filoxéra. A járvány végigszáguldott Kalifornián, és behajózott Bordeauxba, hogy onnan bevegye egész Európát.
Két fia hiába kötött házasságot a kaliforniai borászat másik nagy nemzetségével, létrehozva a Haraszthy–Vallejo-„házat”, amelynek ma is világszerte, így a magyarországi Etyeken is vannak virágzó borászatai, a csőd már elkerülhetetlen volt.
Haraszthy utolsó kalandjába Nicaraguában vágott bele. Egyik fiá val cukornádültetvényeket vett, ahol rumgyár felépítését tervezte. Hogy a nicaraguai rumot is olyan versenyképessé tudta volna-e tenni, mint az első, európai stílusú újvilági borokat, már nem derülhetett ki. Egy tengerbe siető folyó torkolatánál látták utoljára. Valószínűleg aligátorok falták fel – mintha a halálát is éppúgy egy hollywoodi forgatókönyvíró találta volna ki,mint egész, kalandos életét.