A kedvezőtlen adatok kapcsán immár nemcsak több parlamenti képviselő és független szakember, hanem Miroslav Kollár, a szlovákiai rádióés tévétanács elnöke is úgy vélekedik, hogy ha a helyzet belátható időn belül nem javul, akkor valóban mérlegelni kell, vajon indokolt-e a sok költségvetési pénzt felemésztő csatornák működtetése, amely ráadásul 45 millió eurós tartozást görget maga előtt. A felmérések szerint az idei digitális átállás is ártott a köztévének. Ugyanis eddig a szlovákiai lakosság csaknem húsz százaléka mindössze négy hazai csatorna között választhatott, most viszont ötvenre bővült a kínálat. Emiatt még többen pártoltak el az STV-től.

– A súlyos helyzetet örököltük a tavaly leváltott vezetéstől, amely az előző esztendőben egyetlen filmet vagy tévésorozatot sem vásárolt, vitatható hazai megrendelésekkel pedig tovább növelte a veszteségeket. Emiatt hónapok óta konzervprogramokkal, ismétlésekkel traktáljuk a nézőt, ami nyilván nem vonzó. Lényeges javulást e téren is januártól várunk, addig valahogy szeretnénk túlélni a sanyarú körülményeket –nyilatkozta Lubos Machaj, az RTVS új programigazgatója.

Eva Chudinová, a pozsonyi kulturálisminisztérium szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyre súlyosabb szakmai és anyagi gondok megoldására csupán a jelenlegi kabinet szánta el magát. Első lépésként az összevonással létrehozta a Szlovákia Rádió- és Tévétársaságát (RTVS), amelynek vezérigazgatója Miloslava Zemková lett, aki eddig némi nyereséggel irányította a pozsonyi közrádiót. – Ezzel a lépéssel véget vetünk annak a gyakorlatnak, amelyet az jellemzett, hogy a köztévé vezetői év közben újabb és újabb állami támogatást kértek, aminek fejében a múltban megfeledkeztek a pártsemlegesség és a függetlenség követelményéről – érvelt a parlamenti bizottság előtt Daniel Krajcer kulturális miniszter.

A folytatás fájdalmas és bonyolult. Az új vezérigazgató több mint négyszáz alkalmazottat kíván elbocsátani az év végéig. – Szó sincs politikai tisztogatásról. Elsősorban az adminisztratív létszámot csökkentjük, továbbá szerkesztőségek összevonásával középvezetői státusokat szüntetünk meg. Ezek az intézkedések nem érintik a nemzetiségi, köztük a magyar adások osztályát – közölte Zemková. További súlyos gond az új székház kiválasztása. Átmeneti megoldásként a közrádió jelenlegi épületében igyekeznek mindenkinek helyet szorítani, de a létesítmény legkésőbb öt éven belül teljes felújításra szorul. Még roszszabb a helyzet az STV eddigi székházával, amely a letűnt rezsim megalomániájának jelképe. A 28 emeletes épületben tizenhármat évek óta nem használtak, a többi pedig már szinte életveszélyes állapotban van. Jelentős felzúdulást váltott ki Pozsonyban, hogy Miloslava Zemková 11 596 eurót fizet egy magáncégnek azért, hogy segítsen a gondok enyhítésében. – Kidobott pénz, méghozzá válságos időkben, hiszen mindenki tudja, hogy teljesen új székház kellene, de erre aligha lesz állami forrás. Sokéves átmeneti megoldásként csak a rádió székháza jöhet számításba, a malonvölgyi épületet pedig mielőbb értékesíteni kellene, ha egyáltalán akad érdeklődő –jelentette ki Dusan Jarjabek, az ellenzéki Smer szakpolitikusa, aki egyébként elhamarkodott döntésnek minősítette az összevonást.

LubosMachaj szerint jövő januártól új műsorokkal, sorozatokkal készülnek, amelyek januártól kerülnek adásba. Ezekkel és más újításokkal szeretnék növelni a köztévé nézettségét. – Húsz százalék körüli eredménnyel már elégedettek lennénk, s talán elnémítanánk a tamáskodókat is. Ami az egyre élesedő konkurenciaharcban nem egyszerű, miként az sem, hogy a kormányt meggyőzzük: még egyszer rendezze az adósságainkat. Más kiút azonban nincs – szögezte le a programigazgató.

Nézettség

A legújabb felmérések szerint a szlovákiai tévénézők több mint 26,3 százaléka leggyakrabban a Markíza, 15,6 százaléka pedig a Joj kereskedelmi csatornára kapcsol. Fokozatosan növekszik mindkét társaság második csatornájának, a Doma és a Joj Plus nézettsége is.

Az STV1 híradóit már csak a felnőtt lakosság öt százaléka tekinti meg.

Pozsonyban és a nyugat-szlovákiai régiókban a felnőtt lakosság csaknem harmadának külföldi, elsősorban a cseh – a Csallóközben pedig a magyar – kereskedelmi tévék a kedvencei.