A Csizmás Kandúr hat nyelven beszél
S hogy mi is az az app book? Olyan digitális könyv, amely jellemzően az úgynevezett tabletek, vagyis hordozható, hagyományos billentyűzet nélküli, érintőképernyős számítógépek alkalmazástáraiból tölthető le. A Beegang négyfős alapgárdájának először is azt kellett eldönteni, milyen műfajjal volna érdemes kísérleteznie. Az útikönyvek zsánere mellett egyéb lehetőségek is felvetődtek, végül azonban a gyermekkönyvek mellett tették le a voksukat. Már meglévő történetek feldolgozásában gondolkodtak. Nem szimpla újrakiadásban – saját kreatív többletet szerettek volna az ismert történetekhez társítani. A legnagyobb feladat a szoftverfejlesztőjükre, Bónis Tamásra jutott.
A Piroska és a farkas tavaly decemberben jelent meg, nem sokkal később pedig jött a hat nyelven beszélő Csizmás Kandúr. A Beegang munkatársai felvették a kapcsolatot néhány külföldön élő színésszel, amacska történetét ők festették alá hangjukkal. Ez utóbbi nagy sikert aratott az ilyen alkalmazásokat kedvelők körében. Mégis úgy döntöttek, hogy kipróbálják magukat az úgynevezett felnőttirodalom terén is. Egy, az angolszász világban jól ismert szerző jól ismert novelláját szerették volna feldolgozni, így Poe A fekete macska című elbeszélését választották.
Az elmúlt egy év alatt három kiadványt dobtak piacra, ami első blikkre nem tűnik túl soknak.A digitális könyvek nagy kihívást jelentenek: a szöveg, a grafika, a zene és a hangok sajátos mixtúráját, tökéletes össz hangját kell megteremteniük. Minden könyvön külön grafikus dolgozik, egyrészt nyilván a munkamegosztás, másrészt a változatosság miatt. A zenéket a kiadványokhoz Czomba Imre zeneszerző írja. Egy könyvet úgy készre húzni, hogy minden munkafázis a lehető legjobban sikerüljön, hogy a kiadvány minden szempontból valódi újdonságként hasson a piacon – körülbelül két hónapnyi munkába kerül.
Az érdeklődés felkeltése fokozottan fontos tényező, hiszen, mint Novák Tamás mondja, immár körülbelül harmincezer könyv tölthető le iPadre, amelyek fele ingyen érhető el. Ezen a különleges felületen ráadásul nehéz könyveket reklámozni – a legjobb „marketingesek” a külföldi kritikusok lehetnek, akik írásaikban kiemelik, ha találnak valami addig nem tapasztalt érdekességet a könyvben, legyen az egy grafikai megoldás, zene vagy inter aktív alkalmazás az alkalmazáson belül. A Beegang a szakmával való szorosabb együttműködés érdekében jelentkezett a Frankfurti Könyvvásárra, ahol reményeik szerint a nagyobb nyugati könyvkiadókkal is sikerül tárgyalásokat folytatniuk a közös munkáról, hogy még komolyabb tartalmakat jelentethessenek meg a jövőben.
De Frankfurttól függetlenül is tervezik a jövőt. Terjedelmes könyvlistát állítottak össze, a címek közül a kiadó köré csoportosuló fiatal, tehetséges grafikusok maguk választhatják ki, mely szöveghez készítenének szívesen illusztrációkat. Főleg a nemzetközi irodalomból válogatták a könyveket, hiszen ezen a piacon az angol, orosz, francia és német belletristák szövegei az igazán kapósak. Novák megjegyzi: a jövőben, miután tényleg megvetették a lábukat, persze magyar szerzők műveit is gondoznák. – Fontosnak érezzük, hogy a magyar irodalom remekei is eljussanak a magyar, tableteket használó olvasókhoz. De nemcsak hozzájuk – mondja. Az Appstoreban ugyanis éppen az a jó, hogy bárki és bárhonnan, Salvadortól Hongkongig elérheti a tartalmakat. A távlati célok között szerepel hazai művek lefordítása és digitáis megjelentetése is, hogy egy Jókai-regény méltó versenytársa legyen Poe-nak, Vernének, a többieknek.
Ahogy terjednek a különféle, telefonokon és tableteken elérhető könyvalkalmazások, egyre erősödnek az egyébként sem éppen gyenge hangok: a hagyományos könyvkiadásnak befellegzett. A valóság persze árnyaltabb.
– Nyilván a könyvkiadásnak is fel kell készülnie arra, illetve alkalmazkodnia kell ahhoz a tendenciához, hogy a tartalommegjelenítés, -olvasás egyre újabb felületeket keres magának – mondja a Beegang munkatársa, aki szerint például a médiumok, a zenei kiadók sem mehetnek el az internet mellett, s a filmgyártóknak is muszáj korszerűsíteniük, az újabb igényekhez igazítaniuk a kínálatot, marketinget, forgalmazást, terjesztést.
A tabletre készült könyvek létjogosultságára (sok egyéb mellett persze) jó példa egy, a Fekete macskáról az appadvice.com oldalon megjelent kritika, amelyben a szerző azt írja: ha így, ebben a formában olvasta volna az angol irodalmat, talán másképp áll az olvasáshoz gyerekkorában. Novák szerint ez a lényeg: a formátum nem megszünteti az olvasás élményét, még csak nem is elvesz belőle – inkább hozzáad. És azoknak is kedvet csinál hozzá, akik eddig nem vettek könyvet a kezükbe.
