Kínkeserves felújítás
Lakatos Gergely, a projekt főmérnöke elmondta: az európai uniós támogatási szerződést összesen ötször módosították, legutóbb idén áprilisban. Ekkor tűzték ki a jövő évi, egyszersmind új céldátumot, hiszen az eredeti tervek szerint már 2011. október 22-ig, Liszt Ferenc kétszázadik születésnapjáig el kellett volna készülnie a rekonstrukciónak, 11 milliárd forintból.
Ennek fő oka a főépület felújítására 2010-ben kiírt nyílt közbeszerzési eljárás elhúzódása. Első körben azért nem kezdődött meg időben a munka, mert még a legalacsonyabb ajánlat is meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat. Ezután úgynevezett tárgyalásos eljárás kezdődött, amelyre az egyetem meghívta a korábbi tenderen induló vállalatokat. Az Arcadom–Laki–Swietelsky-konzorcium nyerte meg ezt a fordulót, ezután azonban az egyik vesztes cég, aMarket Zrt. a Közbeszerzési Tanácshoz fordult jogorvoslatért, mely grémium a lényegi kérdésekben nem adott ugyan igazat a pályázónak, néhány – a sajtótájékoztatón formainak nevezett – hiányosság miatt azonban az ajánlatkérőt döntésének felülvizsgálatára kérte. A legutóbbi döntési folyamat a projekt vezetői, a Zeneakadémia és a NEFMI reményei szerint még júliusban eredményes lehet. Már persze ha a Market Zrt. nem emel újabb kifogásokat. Mindenesetre Lakatos szerint a mostani céldátumhoz képest legfeljebb néhány hónapot csúszhat a felújítás. Kiderült továbbá: a csúszás nem veszélyezteti a projektre kapott uniós forrásokat.
A NEFMI által felkért miniszteri biztos, Bányai Miklós egyébként elsősorban a „tipikus bürokrata szemléletben”, a jogszabályi környezet sokszori változásában látja a rekonstrukció elhúzódásának okát, hiszen, mint ismert, a projektről már 2007-ben kormányzati döntés született.
Mindenesetre a Liszt Ferenc téri épületben 2009 novembere óta nem rendeztek koncertet, oktatási tevékenység ott nem folyik, a zeneművészetis hallgatók egy Üllői úti épületben tanulnak, amelynek havi bérleti díja több mint tízmillió forint. Ehhez jön még, hogy a főépület bezárásával az egyetem jelentős bevételi forrásoktól is elesett. Ez a fajta veszteség úgy 190 millió forintnyi, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem „kára”, vagyis hiánya így körülbelül 300 millióra tehető. Bányai szerint nem marad más út, mint az előremenekülés.
S hogy ez mi volna? A napi működéshez szükséges összegek előteremtésének lehetőségét a miniszteri biztos például néhány ingatlan eladásában látja. Batta András rektor szerint ilyen például az a három Teréz körúti lakás, amely eddig irodaként működött, s amelyeket ezután sem adna el, csupán bérbe az egyetem. Bányai Miklós továbbá az intézménynek a Városligeti fasoron található kollégiumát nevezte meg mint értékesíthető ingatlant.
Az „előremenekülés” másik forrása pedig a Wesselényi utcai új épület lehet, amely az egykori divatiskola átalakításával nyeri el végleges formáját, ott elvileg ősszel már meg is kezdődhet az oktatás. Ráadásul, folytatta a biztos, itt pluszbevételhez juthatna az egyetem, mondjuk üzleti alapú oktatással.
A hazai kulturális intézményeket sújtó zárolások érzékenyen érintették a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet is: a kormány 228 millió forintot vont el a zenei felsőoktatás amúgy is rendkívül nehéz helyzetben lévő fellegvárától, ahol emiatt a művész-tanárok fizetése is csökkent. Az óraszámok nem változtak, az órák viszont a korábbi hatvan perc helyett negyvenöt percesek lettek, ennyi után fizet az egyetem az oktatóknak.
A jelen lévő újságírók véletlenül azt is megtudták, hogy „nem az utolsó zárolás volt” a korábbi 228 milliós. A miniszteri biztos elejtett félmondatához a Népszabadság kérésére hozzáfűzte: a korábbi zárolás tárcák közötti megoszlását pontosítva nemrégiben kiderült, további mintegy 15 százalékot kitevő újabb megszorításra számíthat az egyetem, ami körülbelül 33–35 millió forintra tehető. Erről „napokon belül” hivatalos formában is értesítik a intézményt.