Konzervatív fiatalok
Jóllehet, a triennále különkiállítást rendezett a kísérleti-analizáló-teoretizáló műveknek, a formabontás behatolt a hagyományos tárlatrészbe is. Azokba a termekbe, amelyeknek két közös nevezője, a sík papír és a nyomtatás feltétlenül meghatározta a miskolci szemléket évtizedeken át. Albert Ádám – hogy csak kapásból említsek példákat – most zománclapra, ha jól láttam, zománcozott tűzhelyek fedőkorongjaira nyomtatott jeleket, Verebics Ágnes kukucskáló dobozokra fóliázta a nyomatait, Koroknai Zsolt háromdimenziós fémszerkezetet, egy egész kis environmentet komponált. Változtak az idők, a miskolci grafikai nemzeti tárlat a sorszámát római XXV-tel, életkorát arab ötvenes számmal írja. Számonkérni tehát kilencszázhatvanegyet, amikor Hincz, hatvanhármat, amikor Kondor volt itt nagydíjas, ostobaság volna, jelezzék ők csak a rangot és a múltat a Petró-ház méltó és emelkedett történeti kiállításán. Hiszen a sík és a nyomtatás sem önmagában érték.
Nincs ép erkölcsű szakfő, aki számítógépen ír méltatást, digitális illusztrációt illeszt hozzá, és kifogásolhatná, hogy elsöprő többségben vannak a printek, elektrográfiák és computergrafikák. Így van ez márMiskolcon évek, évtizedek óta, és a mű minőségét, tudjuk, nem a technikával mérjük. Hanem azért komputerfüggőségünk tudatában is látnunk kell, hogy a végtelenné vált technikai lehetőségek sokszor könnyebb megoldások felé csábítanak. Gábor Imre, aki a kurátorok vezérelte gyűjteményben meggondolkodtató-bátor értelmezését adja a keresztény ikonográfiának, itt, az általános részben didaktikus közhelytiltakozást állít ki, s nem feltétlenül mély teljesítmény Markó-tájat szeméttel, német romantikát goromba darukkal kopipésztelni sem (Valkó László). Sok a plakátfelületesség, s kevés az olyan mély, finom és gonosz nyomat, mint Hegedűs 2 László Hungarian silver című gyanús magyar apoteózisa.
Hogy metszőkéssel, himbavassal, rézlemezzel, egyszóval klasszikus technikákkal is lehet rutinmunkát létrehozni, arra is van példa, ha nem annyi is, mint a printek világában. Ám engedjük meg, hogy a hagyományos kézműves eljárásoknak van egy nagy mentségük középszer esetén is: maga a materiális élmény. A hagyományos sokszorosított grafika most is jelen van, él és hat a maga halkan erős módján. Jó, hát rézmetszet nincs, már régen nincsen. De van-e a tanszakokon, a szakmán túl műbarát, aki tudja, mit fed a fiatalBöröcz Petra lapja alatt a repesztés megjelölés? Nem kell feltétlenül ismerni a cukros vízzel és tintával kezdődő nyomtatási eljárás mikéntjét; csak fel kell fedezni ennek a fűzfás, hagyományos tájrészletnek a rezgő-vibráló líráját, érzékeny összefogottságát.
A fametszet, a legrégibb mesterség megtalálható, nem is akármilyen minőségben. A mindössze huszonhárom éves Berke Péter olyan nagy dúcokat dolgozott meg és olyan bravúrosan lebegő-hullámzó színes lapokat komponált, hogy kettőt is kiállítottak belőlük a többnyire egy művészt egy művel reprezentáló gyűjteményben. A csak két évvel idősebb, azaz huszonöt esztendős Cseh Tibor ipari tája meggyőzően bizonyítja, hogy érdemes volt annó a fametszetből a linóleumot leágaztatni. Szepessy Béla pedig egy generációval tapasztaltabban komponálta meg tobzódóan dús linóleummetszetét.
A főszerep mégis a fiataloké.
Amennyire szembetűnő a nagy, de korántsem öregek karának, az Almásy-Szemethy-Banga generációnak a távolléte, annyira örvendetes, hogy a legmeggyőzőbb klasszikus nyomatokat a huszon- és harmincévesek korosztálya mutatja be. A pompás és hatalmas hidegtű-lapot a katalógus szerint huszonkilenc éves Tarr Annamária állítja ki, s a hasonló korú Dobson Fanni, Szabó Renáta és Lencsés Andrea teljes, elmélyült mélynyomás birtokában bizonyítja azt is, hogy grafikaoktatásunk változatlanul kiváló.
A miskolci kiállítás, mint már megszokhattuk, impozáns ötrészes rendezvénykombinát. A többször említett Mimetikus szerkezetek című részleg kurátorai és kiállítói a fentieket maguk mögött tudva az ábrázolás mikéntjét kutatják, egyebek közt olyan szórakoztató formában, mint Szabó Eszter videósított, az önnön festett ábrázolását kifogásoló nőportréja,mint Nemes Csaba legújabb, szociá lis és vizuális feszültséggel ezúttal is teli animációja és Mészáros Richard Paul fára nyomtatott fametszete.
