Gitárlecke sertéspörkölttel és nokedlivel

– Beszakadt a körmöm! – ezzel a bejelentéssel nyitja a gitárórát a 14 éves Sárközi Lili. – Az baj! A beszakadt köröm a gitáros egyik legnagyobb ellensége – sóhajt Snétberger Ferenc tanár úr, majd az emlékeibe mélyed. – Egyszer Japánban léptem fel, és amikor leszálltam a repülőről, ahogy vettem le a csomagomat, véletlenül beszakítottam a körmömet. Kész is volt a dolog.

Szerencsére duóban koncerteztünk, úgyhogy megmentettük a tokiói fellépést, igaz, én végig csak kísérni tudtam a partneremet. De az is előfordult már, hogy le kellett mondanom egy szólókoncertet körömbeszakadás miatt.

A monológgal elkezdődik az óra.Bár a világhírű gitárművész még a kezébe sem vette a hangszerét, a csillogó szemű romalány így is áhítattal hallgatja a mester körmös sztoriját. Lili egyike annak a 61 hátrányos helyzetű fiatalnak, aki meghívást kapott a nemrég átadott Snétberger Zenei Tehetség Központ első szemeszterére. A most nyolcadikos lány kilenc éve gitározik, az édesapjától leste el az alapokat. Szerény körülmények között élnek, Lilimég soha életében nem járt táborban. Nem volt rá pénze a családnak.

– A nyári hathetes, továbbá az őszi és tavaszi három-három hetes kurzus teljesen ingyenes a résztvevők számára – mondja Kőműves Judit, a felsőörsi akadémia munkatársa. – A kiválasztás fő szempontja a zenei tehetség mellett a halmozottan hátrányos szociális helyzet volt: a fiatalok közül csupán hárman élnek rendezett körülmények között, a többiek sorsát a szegénység, a családjukban előforduló munkanélküliség vagy a tartós betegség teszi különösen nehézzé. A legtöbben Borsodból, Nógrádból, illetve a Felvidékről és a Vajdaságból érkeztek. Nem Sárközi Lili az egyetlen, aki a fiatalok közül még sosem járt táborban. Pedig a gyerekek átlagéletkora 17 év (a legfiatalabb zenészpalánta 11, a legidősebb 21 éves), azaz mindannyian hosszú ideje koptatják már az iskolapadot. A fiatalok jó része odahaza olyan szerény körülmények között él, hogy a felsőörsi tábor színvonalát valóságos luxusnak tekintik. Néha még sokallják is a jót. Az akadémisták többsége életében nem evett még olyan finom ételeket, mint Felsőörsön.

Mindezt Mészáros Zoltánnak, a roma zenei szakkollégium ötletgazdájának és megvalósítójának köszönhették, aki civilben nemcsak a VeszprémFest igazgatója, de övé a királynék városának egyik legismertebb étterme is. Mészáros úgy döntött, hogy a saját éttermének konyhájáról látja el a tábort, így a gyerekek olyan ízekkel találkozhattak, amelyek túlságosan furcsák és szokatlanok voltak a számukra. Egy idő után könyörögni kezdtek a táborvezetőnek, hogy a gasztronómiai kuriózumok helyett csináltasson nekik egy kis sertéspörköltet nokedlivel. Ezek után nem meglepő, hogy az általunk megkérdezett táborlakók a nyári szemeszter legfantasztikusabb mozzanatának nem a luxuskörülményeket nevezték meg, hanem azt, hogy ingyen tanulhatnak a világhírű muzsikusoktól. Ahogy például a füleki Puporka Pepe András kiejtette a száján Szakcsi Lakatos Béla vagy Oláh Kálmán nevét, az felért egy szoborállítással.

– Öt éve tanulok zongorázni, mindig is ez a két művész volt a példaképem, erre most előbb három hétig az egyikük, aztán meg három hétig a másikuk tanít. Amikormeg esténként összeállnak a tanárok közösen improvizálni, na, olyat én még nem láttam –áradozik a 20 éves felvidéki roma srác. Az egekig magasztalt egyik mentor, Oláh Kálmán azt mondja, jó pár nyári dzsesszkurzust tartott már életében, de olyat, mint a felsőörsi, még ő sem látott.

– Először is mindegyik diák roppant tehetséges. Különböző szinteken állnak ugyan, de mindannyiukban óriási fejlődési lehetőség van – mondja a világhírű zongorista. – Másrészt itt nem csupán hangszeres foglalkozások vannak, de a diákoknak szolfézsra, számítástechnika- meg idegennyelvórára is járniuk kell.

Snétberger Ferenc is úgy látja, hogy a felsőörsi tábor az egyetlen olyan zenei szakkollégium, amely komplex képzést nyújt a tehetséges roma gyerekeknek.

– Próbálom megértetni a fiatalokkal, hogy a hazai dzsesszpiac túl szűkös, aki a zenéből akarmegélni, annak legalább egy idegen nyelvet meg kell tanulnia, hogy a világ bármely pontjánmunkát találhassonmagának – teszi hozzá Snétberger.

Lassan véget ér Sárközi Lili gitárórája. A lány jövőre felvételezik a konzervatóriumba, később a Zeneakadémiára szeretne járni. Zenész lesz, abban már most biztos, de azt még nem tudja, hogy a klasszikus gitárt vagy a dzsesszt választja-e.

Snétberger a távozó roma lány után néz.

– Az a legfontosabb, hogy önbizalmat adjak a gyerekeknek. Ha az én számból hallják a dicséretet, talán el is hiszik, hogy van értelme tanulniuk. Mert tényleg tehetségesek.

Segít a Norvég Alap

A közelmúltban megnyílt felsőörsi Snétberger Zenei Tehetség Központ egyedülálló vállalkozásnak számít. A 2600 négyzetméter alapterületű létesítmény – amely jelenleg valószínűleg az ország legszínvonalasabb gyerektábora – közel 3,2 millió euróba került, amelyből 2,7 milliót a Norvég Alap, 470 ezer eurót pedig a magyar állam biztosított a beruházáshoz. A télennyáron működő tábor életében a roma zenei kollégium évente 12 hetet foglal le. A táborban összesen 120 szálláshely található, a gyerekeket 2–4–8 ágyas szobákban helyezik el. A létesítményt próbatermekkel, két mobilstúdióval, egy médiaközponttal, valamint több tízmilliós hangszerparkkal szerelték fel. A Snétberger-akadémia tananyagát a tanárai állították össze. A gitárt maga Snétberger és László Attila, a zongorát Szakcsi Lakatos Béla és Oláh Kálmán, a basszusgitárt és a bőgőt Barcza Horváth József, a cimbalmot Lukács Miklós, a dobot pedig Mohai András okítja.

Snétberger Ferenc szerint az a legfontosabb, hogy önbizalmat adjon a gyerekeknek
Snétberger Ferenc szerint az a legfontosabb, hogy önbizalmat adjon a gyerekeknek
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.