– A budapesti értékek védelmében alapítványunknak számos esetben kellett jogsértő fejlesztői vagy hibás fővárosi tervek ellen UNESCO-s, majd uniós segítséggel, sokszor a bíróságon csatát vívnia. Hogy az ilyen küzdelmek most megfogyatkoznak-e, az attól függ, mennyire veszik majd komolyan a hatóságok a több területen csak keretszabályozást adó törvényt – értékelte a június közepén elfogadott világörökségi törvényt Korompay Katalin, a Budapest Világörökségéért Alapítvány főépítésze.

A szervezet az utóbbi években például a rózsadombi SZOT-szálló, a dunai alsó rakpart kiszélesítése és átépítése vagy a Bécsi utcai Zeppelin-ház esetében akadályozta meg a városkép megváltoztatását – és így a tervezett beruházást – a világörökségre való hivatkozással.

Érdekütközésből bőven jutott az utóbbi években a nyolc hazai világörökségi helyszínnek. Tokaj közelében szalmatüzelésű erőművet akartak építeni, 2009-ben az is felmerült, hogy kilenc kistelepülés kilépne a világörökségi terület védőzónájából, mivel szerintük a szabályozások gátolják az ipari fejlesztést a térségben. A távozás ötlete az ország túlsó felén, a Fertő tó partján is felvetődött 2006 körül: ott az volt az egyik legnagyobb probléma, hogy az önkormányzatok nem növelhetik a települések belterületét, amit a fejlődés gátjaként éltek meg. Konkrét lépéseket azonban végül nem tettek.

Az ország egyik első világörökségi helyszínén élő hollókőiek szerint a műemlékvédelmi előírások számos esetben nem összeegyeztethetők a mai kor elvárásaival. Az Ófalu portáin például tilos garázst építeni, ereszcsatornát tenni a házra, nagyon körülményes beszerezni a megfelelő formájú és minőségű tetőcserepet. Az Ófalu elejére tervezett fedett szabadtéri színpad kialakítása is vitát hozott a műemlékvédők és a település vezetése között. A hollókőiek meggyőződése, hogy a turizmus kiszolgálásához szükség lenne erre a rendezvényhelyszínre – a műemlékvédelem viszont azon az állásponton volt, hogy eddig nem volt Hollókőn színpad, ezután se legyen.

Ezek a példák is mutatják, évek óta szükség volt a viszonyokat rendező világörökség törvényre. A koncepción három éve kezdtek el dolgozni, és sokak meglepetésére az Orbán-kormány szakemberei elveiben, alapvetéseiben megtartották az előző kabinet munkáját. Aműemlékvédelmi szakma szerint már arra is büszkék lehetünk, hogy az UNESCO 187 tagállama közül Dél-Afrika és Ausztrália után nekünk van harmadikként világörökségről szóló önálló törvényünk (Olaszország egy jól használható passzussal, Románia jogszabállyal foglalkozik az üggyel).

– A világörökségi törvény a helyszínek bevonásával készült, vagyis minden helyszín megtehette a maga kritikai észrevételét és módosítási javaslatát az egyeztetési fázisban. Így születhetett olyan törvény, amilyet szerettünk volna. Úgy vélem, minden helyszín örül a megalkotott és elfogadott törvénynek, hiszen ez adja meg a reményt arra, hogy az ország költségvetésében lesz egy külön sor a világörökségi helyszínek számára – mondja Sztrémi Zsuzsanna, a Hollókőért Közalapítvány vezetője. Molnár Péter, a Tokaj Reneszánsz Egyesület alelnöke ezt azzal egészíti ki: –A törvénytől azt várjuk, hogy a világörökségi címhez nem illő beruházásokat megakadályozza, az oda illőket viszont ne gátolja.

Tokaj problémáival az UNESCO legutóbbi ülésén kiemelten is foglalkoztak. Például azért, mert a Világörökség Bizottság egyértelmű álláspontja szerint ásványi nyersanyag kutatása és kitermelése nem egyeztethető össze a világörökségi státuszszal. A testület ezért arra biztatja Magyarországot, hogy ne adjon engedélyt a Szegi település közelében tervezett andezitbánya létesítéséhez. Arra is kérték hazánkat, hogy készítsen felmérést a világörökségi helyszínen működő különböző kőfejtőknek és bányáknak a helyszín kiemelkedő egyetemes értékére gyakorolt hatásáról, és ezt 2013. február 1-jéig küldje meg a Világörökség Központnak.

Korompay Katalin szerint fontos eredmény, hogy kormányrendelettel hagyják jóvá a világörökségi helyszínek végre kötelezően előírt kezelési terveit, azonban ahhoz, hogy az megakadályozza például a belső erzsébetvárosi régi zsidó negyedben folyó bontásokat, a helyi önkormányzatok városrendezési szabályozását kell a világörökségi céloknak alárendelni. Ezt a törvény azzal szolgálja, hogy előírja a kezelési tervnek az önkormányzatokkal való egyeztetését, majd az összhang érdekében kötelezi az önkormányzatot városrendezési szabályozásának módosítására.

Mindennek az ellenőrzése és ha kell, a törvény erejével való kiharcolása a civil szervezetek fontos feladata lesz. Évtizedek óta hangoztatott gond, hogy a magyar állam eddig anyagilag nem segítette a helyszínek fejlődését. A cím erkölcsi elismeréssel és a nemzetközi ismertséggel jár ugyan, de csak annyit ér, amennyit kihoznak belőle. Az EU-s pályázatok elbírálásánál például a világörökségi helyszínek sok esetben prioritást élvez(het)-nek, bár voltmár példa negatív diszkriminációra is. A jogszabály azonban a pénztelenségen is változtat: a mindenkori kormányt a világörökségi védelem pénzügyi kereteinek megteremtésére kötelezi. E célra a 2012-es költségvetésben várhatóan 400 millió forintot különítenek el – jelentette be L. Simon László, a kulturális bizottság fideszes elnöke.

– Eladható élményt kell adni az embereknek. Ne információkkal öntsük le őket, hanem élményekkel – véli Hansághy Péter, a Pannonhalmi Főapátság világörökségi ügyekért felelős szakértője, aki szerint a világörökségi helyszínek esetében eddig túlzottan a műemlékvédelmi, természetvédelmi szempontok érvényesültek, és kevesebb figyelem fordult a helyszínek fenntartásában alapvető fontosságsággal bíró turisztikai érdekekre. Pannonhalmán viszont épp a fennmaradás érdekében fejlesztenek – a turizmust elősegítő másfél milliárdos beruházással tavaly készültek el.

A Budapest Világörökségéért Alapítvány is üdvözli a törvény megszületését, azzal együtt, amit tiszteletbeli elnöke, Horváth János képviselő, a parlament korelnöke felszólalásában mondott: „szavazzuk meg a törvényt, de azzal a gondolattal, hogy ez a kezdete a témával való további foglalkozásnak.”

Menetrend

A világörökségi törvény nemcsak a világörökségi védelemben részesülő épületekről, tájegységekről gondoskodik hatékonyabban, de rendelkezik azokról az értékekről is, amelyek az UNESCO világörökségi várólistáján vannak. Az új törvény előírja, hogy a világörökségi helyszínekről 2012. december végéig kezelési tervet kell készíteni, amelyet 2014. június 30-ig összehangba kell hozni más településrendezési tervekkel. Egy éven belül felállíttatják a világörökségi gondnokságokat: a szervezet hét évre megbízott tagjai működtetik majd az adott helyszínt.

2011. december 31-ig el kell készíteni minden magyarországi világörökségi helyszín egyetemes világörökségi értékmeghatározását, amely egységes szerkezetben tartalmazza a helyszín rövid leírását, a világörökségi listára való felvételi kritériumok igazolását. A törvény alapján még az idei év során ki kell dolgozni a végrehajtási rendeleteket. Ezeket a minisztériummal közösen hozza tető alá a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, de még nem kezdődött meg a munka.

A védett helyszínek bevonásával készült el a világörökségi törvény, így elkerülhetik a korábbi érdekütközéseket FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS