Csütörtökön kinyitják a győri Frigyládát
Kutatók, egyháztörténészek, muzeológusok latolgatják, mit rejthet a 280 éves, vörösréz lemezekből készült láda. Benne van-e az Antonio Corradini által alkotott szoborban felállításának története, s egy körmeneten megszentségtelenített ostya. Győrben ünnepélyes keretek között derül fény a titokra.
A szobor történetét egyébként a jezsuiták naplója is leírja, van tehát hiteles, az egyházmegyei kincstárban őrzött forrásmunka, mely alapján az idegenvezetők is hosszasan mesélnek a városba látogatóknak erről a legendáról. Bárdos Kornél Győr zenei múltjával foglalkozó kötetében idézi is a jezsuiták naplóját.
A történet főszereplője egy hamis névhasználattal is vádolt, a hadseregből megszökött bigámista katona 1729-ből. Őt a Szent Ignác-templomban rejtegették a neki megbocsátó jezsuiták, akiket emiatt folyamatosan zaklatott a városőrség. Úgy döntöttek tehát, hogy a katona álruhába öltözik, az úrnapi körmeneten elvegyül a ministránsok között, s a püspök tudtával így jut fel a Káptalandombon található Püspökvárba, ahonnan továbbszökhetett volna.
A városőrség azonban felismerte a katonát, körülvették, megpróbálták elfogni, nagy dulakodás kezdődött a tömegben, s az úrmutatót, a monstranciát kiverték a főpap kezéből. Az ostya a földre esett és összetörött. A szentséggyalázás miatt hatalmas fölháborodás tört ki a városban. Az emberek és isten haragjának kiengesztelésére III. Károly vezeklő kötelezettséget vállalt: a gyalázat helyén pompás Frigyláda-szoborkompozíciót emeltetett.
Az alkotást Joseph Emanuel Fischer von Erlach tervezte meg, a szobrásza Corradini volt. A barokk ládát – melyen a Krisztust jelképező bárány ül dicsfényben – két lebegő angyal tartja. A művészettörténészek szerint nemcsak egyháztörténeti, hanem esztétikai szempontból is jelentős alkotásról van szó. Restaurálására most a belvárosi rekonstrukció keretében kerül sor, a város pénzéből. Főrestaurátora Schütz Zoltán, aki tavaly a győri Széchenyi téren álló Mária-oszlopot is helyreállította.
A munkálatok már megkezdődtek, a korábban megrajzolt kártérkép alapján. A többségében fertőrákosi mészhomokból készült emlékművet nem kell elszállítani a helyszínről, a Káptalandomb feljáratánál található Gutenberg téren restaurálják. A hiány zó darabokat speciá lis kőkiegészítővel pótolják, a kompozíció fémdarabjait 24 karátos füst arannyal vonják be. A kinyitott barokk fémládát viszont egy budafoki műhelybe viszik restaurálni. A szakemberek azt tervezik, hogy az ősz elején végeznek a munkával. A munkálatok 15 millió forintjába kerülnek a város kizárólagos tulajdonában lévő szolgáltató cégnek, a Győr-Szolnak.
A restaurálást a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye alapján a megyei múzeum régészei követik figyelemmel. Azt remélik ugyanis, hogy a föld alól előkerül a szoborhoz vezető három lépcsőfok,mely a szentháromságot jelképezi. Amennyiben rábukkannak, szakszerű védelem után a föld alatt őrzik meg az utókornak.
Perger Gyula, a Xantus János múzeum igazgatója egyáltalán nem tartja kizártnak, hogy a láda a templomtornyok gömbjéhez hasonló funkciót kapott. Vagyis – csakúgy, mint a jelenkori alapkövekben – beletehették a szobor dokumentációját, felállításának történelmi előzményeit, s akár azt a törött ostyát is, mely 1729-ben a dulakodás közben a földre esett. A restaurátorok ebben kevésbé bíznak, noha senki sem tudja megmondani, hogy a hermetikusan zárt vörösréz fémládában megmaradhatott-e kétszáznyolcvan éven át a nevezetes ostya.
