Ha helyzet van, nem elég a hegedűest
Can Togay Jánossal és Méhes Mártonnal a 19 intézeti igazgató múlt heti, szokásos éves budapesti eszmecseréje után beszélgettünk. Mint elmondták, mióta a kormányváltás után a Balassi Intézet a kulturálistól a közigazgatási tárcához került és új vezetőt kapott, nem tapasztaltak „egyirányúsítást”; az igazgatók továbbra is önállóan végzik feladataikat.
Programköltségvetésüket jelentősen megnövelték az uniós elnökség idejére, ennek azonban vége. Az év második felében a tavalyihoz hasonló összeggel számolhatnak. Ez ugyan alulfinanszírozottságot jelent, de a helyi állami és magánpartnerekkel kialakult együttműködés révén további támogatásokat próbálnak szerezni. Az igazgatók elmondása szerint már az idei összejövetel is változást tükrözött: a megszokott orientáló előadások mellett nagyobb szerepet kaptak a műhelybeszélgetések, amelyeken megvitatták a magyar kultúra külföldi képviseletének lehetőségeit, problémáit.
„Feladatunk lényegét ma úgy látjuk, hogy ne pusztán saját kulturális rendezvényeket mutassunk be külföldön, hanem váljunk a környezetünkben működő intézmények partnereivé, akár mi vessünk föl témákat, amelyek alapján közösen alakíthatunk ki regionális programokat” – mondja Méhes Márton. A bécsi igazgató úgy véli, az osztrák főváros az euró pai krea tív ipar (dizájn, reklám- és filmgyártás) egyik fellegvárává vált az utóbbi 10-15 évben, és gyümölcsöző lehet a bécsi CH-ban munkálkodni például a magyar és osztrák dizájnműhelyek együttműködéséért. Komoly lehetőségeket kínálnak bizonyos évfordulók is. Már most gondolkodnak arról, hogy 2014-ben lesz az első világháború kitörésének századik évfordulója, amely nem csak a történészeknek kínál lehetőséget a tanulságok levonására. Olyan közös kutatásokat, kiállításokat, művészeti programokat lehet szervezni e téma kapcsán, amelyek egyszerre jelenhetnek meg Berlinben, Bécsben és Budapesten. Vagy akár Szarajevóban. Elképzelhető ugyanis, hogy az évforduló évében a bosnyák főváros Európa kulturális fővárosa lehet, és a Balkán kultúrtörténeti vonatkozásai is bekapcsolhatók a programba.
Méhes Márton megemlíti amagyar uniós elnökség idején végzett munkájukat a Duna-stratégia jegyében, amely az immár elfogadott dokumentum keretei között folytathatónak látszik konkrét regionális programok révén, mint amilyen a CH által kezdeményezett Duna kulturális klaszter.
A berlini CH pedig a neves Berlinische Galerie-vel közösen rendezett kettős Kassák-kiállítás után most Hamvas Béla gondolatainak megismertetésében működik közre – tudtuk meg Can Togay Jánostól. A Német Történeti Múzeummal indított Krízis és kritika című tervükkel párhuzamos program tárgya lehet mindaz, amit Hamvas válságfilozófiájában kifejtett. „Ez példa arra, hogyan tudunk hozzájárulni aktuális európai kérdések megvitatásához” –mondja az igazgató. De említ másikat is: a németMűvészeti Akadémiával és lengyel partnerekkel együttműködésben készülő Bódy Gábor–Zbygniew Rybczynski-kiállítást. Bódy mellett a ma is élő Ryb czynski az egyik legjelentősebb euró pai videoművész, akit nálunk John Lennon Imagine-dalának híres videoklipjéről is ismerhetnek. „Kettejük munkásságának bemutatása cáfolja azt a képzetet, hogy a hidegháború korszakában kizárólag a nyugati művészet gyakorolt befolyást a keleteurópaira. Igenis létezett ellentétes hatás, ezért is fontos támogatni ezt a programot” – hangsúlyozza Togay.
Jelentős kulturális-közéleti fórumokat is rendezett Berlinben a CH a magyar uniós elnökség idején. A februári filmfesztivál alatt már negyedszer megtartott Cinema Total kereté ben napirendre tűzték a magyar film helyzetét. Aztán eszmecserét szerveztek a médiatörvényről is. „Az utóbbi volt az egyetlen olyan rendezvény Berlinben, amelyen a törvény alkotói nak és kritikusainak érvei egy aránt elhangoztak, így a nagyszámú közönség hiteles, kiegyensúlyozott képet kaphatott a kérdésről” – jegyzi meg az igazgató, hozzátéve: voltak, akik óvták e programtól, de „ha fontos magyar vonatkozású európai kérdés merül föl, mi nem rendezhetünk hegedűestet”. Szerinte az ilyen viták a CH-t is hitelesítik, és ezáltal terjesztik az ország jó hírét, ami alapfeladat.