A dizájn fellegváraként hirdetett épület megálmodója, PohárnokMihály azóta nyugdíjba vonult, de egyébként is vajmi kevés (semmi) beleszólása volt az építkezésbe, az Erzsébet téri műemlék buszpályaudvar átépítésébe.

E hét év alatt a szakma átvészelt megannyi pályázatot, pontatlan építést, rosszul megkötött szerződéseket, titkosított vizsgálati eredményt, és az idegtépő várakozás alatt sem múlt el a remény, hogy egyszer csak – és nem hotelként vagy butikként – tényleg megnyílik az intézmény. Mert persze elterjedt az a hír is, hogy túl jó helyen van ez az igen értékes ingatlan, és más funkciót szánnak neki. A kormányváltás után azonban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetése korán deklarálta: szándékában áll a Design Terminálnak átadni az épületet. Ez persze nem jött össze egyik napról a másikra, de lássuk be és örvendezzünk – megtörtént.

Az persze más kérdés, hogy nem kimondottan dizájnszakembert ültettek az intézmény élére, azután, hogy a két ideiglenes vezető mandátuma lejárt február végén; Sárossy Zsuzsannát és Szeibold Krisztinát egyébként eredeti pozíciójukban, dizájnmenedzserként sem foglalkoztatták tovább. Hogy miért nem, vélhetően ők sem tudják. A vezetői poszttal a közgazdász és rendezvényszervezési szakirányú végzettségű Englert Róbertet kínálták meg, aki a kommunikációs tanácsadással, sajtómunkákkal, webdesignnal, arculat- és látványtervezéssel, valamint fotózással foglalkozó Bakony Balaton Média ügyvezetője volt. Sőt kinevezéséig a Fideszhez közel álló Vehir.hu ügyvezetőjeként is jegyezték. A július 1-jei megnyitó körül megjelent cikkekben az is olvasható: pályázat útján nevezték őt ki, de erről a megmérettetésről senki sem tud. A minisztérium lapunkat úgy tájékoztatta, hogy miután nincs jogszabályi előírás a pozíció betöltésének módjára, az ügyvezető igazgatót pályáztatás nélkül, több jelentkező közül választották ki.

Mivel a Népszabadság szerkesztőségének kulturális rovatából senki sem kapott meghívást az intézmény sajtótájékoztatójára vagy magára a megnyitóra, így álruhás Mátyás királyként mentünk el megnézni, mit lehet csinálni egy hétköznapon a formatervezés házában. Vicces, hogy noha már 2004-ben kivették a Volán vagyonából az épületet, az arra bóklászók jó része még mindig a buszokat és a buszjegyeket keresi a pénztárosokon. Volt, aki azzal védekezett, külföldön él, és nem is hallott arról, hogy a pályaudvart áttelepítették a Népligethez. Kíváncsiak lennénk, mire gondolt, mikor meglátta a próbababa-sorozatot, amelyen „a tradicionális magyar öltözék és divattörténeti értékek modern szemléletű feldolgozására serkentő pályázat legjobbjait” sorakoztatták fel. Ezek volnának a sofőrök új ruhái? Persze dehogyis: a Gombold újra! Divat a magyar elnevezésű öltözéktervezési pályázat legjobbjait mutatják be az épület földszintjén. Ezt a bejáratnál öles betűkkel hirdetik, igen helyesen.

A többi emelet – a mellékhelyiségeknek helyet adó alagsor kivételével – még nem működik, pontosabban az elsőn honol az igazgatóság, de oda nem engedtek fel, mivel kora este már nem volt senki az irodákban. Az viszont már biztos, hogy ott nyitják meg a dizájnkönyvtárat, sőt már meg is érkezett az idevágó irodalom. Azt nem sikerült feltérképeznünk, hogy a bevételszerzést célzó boltot hova tervezik, de azt kell mondanunk, az épület teljesen rendben van. Nem állítjuk, hogy nem láttunk még szebb, dizájnosabb világítótesteket, vagy értjük, hogy miért nem működik az óra a falon, de ez legyen a legkevesebb. Ami ennél jóval zavaróbb, az az átható húgyszag, amelyet az épületen belül, az A és B szárnyat átkötő részhez közel eső ajtónál éreztünk. Hiába, a felújítás utáni többéves használatlanság nem múlt el nyomtalanul.

A B szárny egyébként vendéglátóipari egységnek ad majd helyet, ennek a bérbeadásából is tervezik fenntartani a terminált, a fenntartói támogatás és a dizájnboltos profit mellett. Hogy az egyszer már pályázatot nyert cég nyithatja-e meg az agyongraffitizett épületben az éttermet, azt nem tudni. És azt sem, hogy pontosan mikor fogadhatják az első vendégeket. A hírekben augusztus szerepelt, a helyszínen őszt emlegettek. A programokról sehol sem lehet olvasni, a honlapon ugyanis egy betű sincs az eseménynaptárban. Az őszi Design Hétnek bizonyára fontos helyszíne lesz az Erzsébet tér. De hogy utána és előtte mi vár a formatervezőkre, azt feltehetően még „újragombolják”.

A metallic folk jegyében

Egészen izgalmas holmik érkeztek a terminál, a KIM és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem „Gombold újra!” felhívására. Állítólag négyszáz pályaművet küldtek be a tervezők, ebből harmincötöt választottak ki, ezeket lehetett látni a Szépművészeti Múzeumban egy divatbemutatón, és most a terminál egyik sarkában, egy monitoron. A tér közepén egymás kezét fogó, hullámvonalba állított fehér babák viselik a kiválasztott darabokat. Az egyik kedvencünk a Je Suis Belle modern írottas öltözéke: a hófehér ruha, amelynek fodraiba falvédőszerű színekkel és cérnákkal hímezték bele saját nevüket – körbe-körbe. A metallic folklór jegyében készült a szegecses vállú és díszítésű fekete ruhaköltemény, azaz a dunántúli magyar népviselet punk és rock stílusjegyekkel aktua lizált cucca, amely elhozta a fődíjat Gyöngyösi Renátának. Másokat a mente, a cifraszűr, a huszár- és a pásztorviselet ihletett meg.

Újragombolták néhányszor