Feltűnő, hogy ezeknek a harmada egyházi-vallási kötődésű, egyedül a Mária Rádió hét pályázaton nyert. Feltehető, hogy a hátralévő – tizenkét év után felszabadult –frekvenciák egy részét is újaknak osztják ki, az új pályázatokban ugyanis a rádiós tapasztalatokat nemigen díjazzák. Jó hír viszont a piaci szereplőknek, hogy többségüknek kevesebbet kell majd fizetniük a jelenlegi frekvenciabirtokosoknál. Addig is, a „lebegő sávokat” kéthavi hosszabbítgatásokkal használhatják a jelenlegi gaz dáik (pél dául a KlubRádió a debreceni, a Rádió1 a békéscsabai, a Nyugat Rádió a szombathelyi hullámsávját). Ugyanakkor a hosszabbítás feltétele, hogy az adó üzemeltetőjének ne legyen díjhátraléka, ezen a rostán többek között a májusban elhallgatott Rádió Café, illetve Szegedmásodik leghallgatottabb rádiója, a Rádió Plusz is fennakadt –utóbbi július 7-én némulhat el.

Nemrég hirdették meg három budapesti frekvencia előzetes pályázatát is, így a Rádió1-nek, a Juventusnak és a KlubRádiónak sem kell többé hosszab bítgatnia az engedélyét –más kérdés, hogy a háromból kettőnek (KlubRádió, Rádió1) a jelenlegi díj többszörösét kellene fizetnie, hogy egyáltalán versenyben maradhasson. A Médiatanács érvelése szerint a KlubRádió a 30 forint/fő országos átlaghoz képest csak 16 forint/fő díjat fizetett a budapesti piacon nagynak számító, jó elérésű frekvencián, míg a negyedakkora elérésű – januárban elnémult – Sztár FM egy főre 78 forintot. A Médiahatóság egyébként végül is elismerte, hogy a három fővárosi frekvencián „a korábbi díjnál magasabb összegről indulhatnak a pályázók a sugárzási jogosultságért”, de, mint mondták, összes ségében, átlagosan több mint felére esik vissza a fizetendő alapdíj, „ami lényegében minden most kiírt frekvencia esetében csökkenést eredményez” – „tisztelet” a kivételnek. Ezeket a pályázatokat ugyanis már az új szabályok szerint írták-írják ki, a befizetendő díjakat a vételkörzet nagysága és vásárlóereje alapján arányosítják. Az új médiatörvény pedig több zene, ezen belül is több magyar zene sugárzására kötelezi a kereskedelmi rádiókat is, ami jóval olcsóbb, mint beszélgetős műsorokat készíteni.

Jövőre további 19 szerződés jár le, így 2012 végére már a rádiós piac majd kétharmadát „letudhatja” a Médiatanács, az új szerződések néhány évig – a bizonytalan időpontban megvalósuló digitális átállásig – maradnak érvényben. Addig is: a jelenlegi, bizonytalan helyzetben a hirdetők kivárnak, így a rádiók bevételei csökkennek, hiába stabil a hallgatottságuk, és hiába kell olcsóbb zenei műsorokat készíteniük. Az új díjszámítási rendszertől és az új jogi szabályozástól a Médiatanács „megújulást” vár a következő két év során – hogy ezzel pontosan kiknek kedveznek, az még a jövő zenéje.