Az 1946 óta megrendezett cseh mustra Közép-Európában a közelmúltig az egyetlen A kategóriás fesztivál volt. (Csak tavalyelőtt nyerte el ezt a címet a varsóimustra, valamint jövőre szeretné megkapni a kolozsvári szemle is.) A Karlovy Vary-i filmfesztivál komoly tradíciókkal rendelkezik, a szocializmusban a keleti blokk egyik legfontosabb mozgóképes rendezvénye volt a moszkvai mellett. Nagy szó, hogy ma már a csehországi fesztivál sokkal jelentősebb nemzetközi szinten, mint a Nyikita Mihalkov által fémjelzett oroszországi.

De nem volt ez mindig így. Amikor 1994-ben a Jirí Bartoska vezette szervezőcsapat átvette az irányítást, a rendezvény mind látogatottságát, mind szakmai jelentőségét tekintve mélyponton volt. Az 1990-es évek végére ismét sikerült a régió vezető filmes mustrájává válniuk – átlagosan mintegy ezer újságíró tudósít a kulturális eseményről. A fesztivál jelentőségét a helyi állami szervek is felismerték: a 135 millió cseh korona (mintegy másfél milliárd forint) büdzséjű fesztivált a cseh kulturális minisztérium 30 millió koronával, Karlovy Vary városa és a megye pedig további 11 millióval támogatja.

Régiónk legfontosabb filmes mustrája mindig is nagy barátja volt a környező országok filmművészetének, azon belül különösen a magyar filmnek: 1994 óta egy kivétellel minden évben jelen voltunk a hivatalos versenyprogramban. A sorból kilógó év a 2006-os, amikor az év mindhárom jó magyar alkotása bemutatkozott Cannes-ban (Pálfi György: Taxidermia, Hajdu Szabolcs: Fehér tenyér és Kocsis Ágnes: Friss levegő), így nem kerülhettek versenybe a cseh fesztiválon, mely a nemzetközi fesztiválszabályzat szerint – lévén A kategóriás – csak nemzetközi premiereket válogathat be az indulók közé. A helyzet tavaly megismétlődött, azaz a versenybe nem jutott be magyar mű, a jókat ugyanis elvitték más rendezvények: Hajdu Szabolcs Bibliotheque Pascal című műve a Berlinálén, Mundruczó Kornél Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv és Kocsis Ágnes Pál Adrienn címűmozija pedig Cannes-ban mutatkozott be.

Nos, idén a helyzet megint csak hasonló: nincs magyar film versenyben. Annyiban viszont mégis más, hogy ezúttal a magyar filmfinanszírozási rendszer tavaly májusi befagyasztása nyomán nem készültek igazán jó filmek (amatőr és silány próbálkozások igen, ezt fényesen bizonyította a májusi szemle), így esélyünk sem volt a versenybe kerülésre. (Tegyük hozzá:már a májusi cannes-i mustrán sem.) Egyetlen kurrens, fesztiválképes művünk, a Tarr Béla rendezte A torinói ló pedig a Berlinálén indult és nyert Ezüst Medvét. Az viszont jó hír, hogy a fekete-fehér alkotást egy párhuzamos szekcióban bemutatják a csehországi fürdővárosban, így számos fiatal láthatja majd a rengeteg egyetemista miatt hátizsákosnak is nevezett fesztiválon.

Az pedig, hogy mindezek ellenére mégis a fesztivál egyik főszereplőjévé tudunk válni, az Oscar-díjas Szabó Istvánnak köszönhető, mivel ő lesz a neves Kristály Glóbuszok sorsáról döntő zsűri elnöke. A versenyben egyébként igazán nagy auteurt nem találunk, a válogatók minden bi zonnyal a nagy felfedezésre bazíroznak az idén. A Karlovy Vary-i fesztivál szervezői mindemellett mindig odafigyelnek arra, hogy egy arra érdemes nemzetközi sztárt is elismerjenek: ezúttal John Malkoviché és Judi Denché lesz a dicsőség. Az utóbbit kérték fel, hogy ünnepélyesen nyissa meg ma este a fesztivált azáltal, hogy felvezeti a nyitóművet, Cary Fukunaga friss Brontë-adaptációjat, a Jane Eyre-t.

Ma kezdődik