Filmkalózok miatt bünteti Magyarországot a Warner
Komoly figyelmeztetés vagy kivételesen ügyes médiahack? – ez az alapvető kérdés merül fel az utóbbi napokban a sajtót bejáró filmkalózos hírek kapcsán. A hazai médiában ugyanis eddig sosem tapasztalt gyorsasággal terjed az az információ, hogy az egyik legnagyobb hollywoodi stúdió, a Warner úgy döntött: megbünteti hazánkat, és az előzetes forgalmazói tervekkel ellentétben több filmet nem mutat be nálunk a tengerentúli premierrel egy időben, vagy ahhoz nagyon közel. A hír szerint – melynek az alapja egy vitatott közlemény – a stúdió ezzel a lépéssel a Magyarországnál jóval erősebb, fontosabb piacok mozis bevételeit próbálja meg védeni.
A hírt a médiában szakértők, felhasználók, illetve filmrajongók sokféleképpen értékelték, értelmezték. A legegyértelműbb megoldással a Warner hazai képviselője, az Inter-Com szolgálhatott volna, ám ők nem kívánták kommentálni az ügyet. Csupán annyiban, hogy a Förtelmes főnökök és az Őrült, dilis, szerelem című vígjáték, valamint a Végső állomás 5. című horror bemutatója csúszik, és hogy a sorozatot záró Harry Potter és a Halál ereklyéi 2.-ből nem lesz éjféli vetítés július 14-én. (Azért tegyük hozzá: a Harry Potter mindössze egy – fél – napot csúszik, a többi meg nem túl jelentős opus.)
A szűken csepegtetett hivatalos indokok között elhangzott, hogy a Warner azért keményített be, mert az utóbbi hónapokban rendre magyar forrásból kerültek fel a kalózkópiák a netre. Noha ezt a most szankcionáló Warner nem részletezte, de az asva.infop2p blog, vagy régi nevén „torrent razzia blog” szolgált egy szakmai megoldással: szerintük az úgynevezett kamerás felvételek (moziban frissen rögzített premier) gyors hazai megjelenése volt az elmarasztalás elsődleges oka. Információik szerint a Másnaposok 2. kalózverziója vágta ki a biztosítékot a Warnernál.
Mindemellett valóban igaz az is, hogy számos más film is túl korán felkerül a hazai torrent oldalakra, köszönhetően egy magyar releasercsapatnak. Ez a csapat a Másnaposok 2. esetében a verziójával valóban világelső volt. Nem is a szinkron kikerülése a kínos a Warner anyacégnek, hanem hogy a képanyag ilyen hamar „közkinccsé” vált, mert így a külföldi kalózoknak később csak hangot kell illeszteniük a már adott képhez, melynek „kilopása” a mozikból sokkal kevésbé macerás. Így tehát van benne némi ráció, hogy a Warner a „nagyobb piacok bevételeit próbálja meg védeni” Magyarországon.
Mindenesetre újabb magyarországi szankciók egyelőre nem várhatók, noha az ilyen moratóriumok létezését a Disney és a UIP hazai disztribútorai is megerősítették.
– A stúdiók minden felvételről tudják, hogy melyik ország melyik mozijából kerül ki. Ez egy speciális kópiajelölési technológiának köszönhető, mely megkerülhetetlen. Így szorosan nyomon követik a megjelenő filmek forrásait – mondta lapunknak Farkas Sándor, a Disney hazai mozis forgalmazójának, a Fórum Hungarynek az igazgatója. A hír kapcsán elindult hírlavina azonban inkább azt igazolja, hogy a jogtulajdonosoknak fogalmuk sincs, kik és hogyan lopják a filmet. A sajtóban több helyen megjelent, hogy hazai kalózfelvételek a Cinema City Arénában, az ország legmodernebb mozijában készültek, sőt a Magyar Televízió egyik beszélgetős műsorában olyan mondat is elhangzott, mely a gépészeket nevezte meg lehetséges bűntársként.
Buda Andrea, a Cinema City marketing- és PR-igazgatója cáfolta ezeket a híreket. Szavai szerint hivatalosan még egy forgalmazó sem tájékoztatta őket arról, hogy a náluk játszott kópiáról készült volna felvétel. Hozzátette: a gépészek elkötelezett filmrajongók, teljesen megbíznak bennük, de lehetőségük sincsen rögzíteni egy-egy filmet. Buda Andrea hangsúlyozta: a Cinemy City havi szinten több mint ötezer munkaórát áldoz a kalózok elleni küzdelemre. A premier utáni első két hétben éjjellátóval pásztázzák a nézőteret, bizonyos nagy stúdiófilmek esetében a terembe belépéskor a biztonsági őr kéri meg a nézőket, hogy kapcsolják ki a mobiljukat. Ez persze nem kötelező érvényű, de nemcsak a kalózok ellen hatásos, hanem a film közben telefonálók ellen is – bár ez már egy másik gond.
Ami viszont ide tartozik: igazi nagyhalat még sosem fogtak. Mint ahogy a forgalmazók kampánya is elhibázottnak tűnik, hiszen a moratóriummal, a nézők „zaklatásával” azokat büntetik, akik (még) hajlandók fizetni a filmekért. Bálint Péter, a Filmforgalmazók Egyesületének elnöke elvben egyetért a „vádakkal”, sőt elismeri, hogy a filmes iparág nem tudott válaszolni a torrentekre, a Warner lépése pedig szerinte csupán üzenet: ezzel jelezték, hogy nem tetszenek nekik a magyarországi folyamatok.
A kalózkodás azonban sokkal globálisabb probléma a stúdiók számára, mintsem hogy az amúgy igen rossz minőségű kamerás felvételekkel bajlódjanak. Aki megelégszik ugyanis egy ilyen silány minőségű audiovizuális élménnyel, arról sejthető, hogy az életben nem fog a moziba elmenni, akármeddig lehetne bombázni társadalmi kampánnyal, esetleg azzal mosni az agyát, hogy egy-egy filmalkotás a moziban lehet csak teljes élmény, és hogy a magyar multiplexek világszínvonalúak. De az is igaz, hogy a számok megdöbbentőek. A Másnaposok 2. kamerás verzióját a legnagyobb hazai ingyenes torrentportálról a mozis bemutató hetében több mint hatvanezren töltötték le, míg az már csak merész becslés, hogy a teljes illegális piacot tekintve ez a szám több százezres lehet.
Ami miatt mégis sokan legyintenek a kamerás rögzítés jelenségére, az pont az a tény, hogy a világ más tájain sokkal befolyásosabb kalózok működnek. Esetünkben egy orosz csapatra érdemes figyelni, amely a premier másnapján nem kamerás, hanem DVD-minőségű kópiát szokott útnak indítani a világ filmletöltői felé. Egészen érdekes, hogy Oroszország szankcionálásáról mégsem lehet gyakran hallani – pedig ok bőven lenne rá. Igaz, annak az akciónak a következményei is mások lennének.
