Aranycsipkébe öltöztetve
A galéria megtekintéséhez klikkeljen bármelyik képre!
Az egykori pénztár- és fogadóterem mozaikpadlóját nagy műgonddal restaurálták, illetve rekonstruálták, a műemlék pillérek belseje a legmodernebb gépészetet rejti, a belső lépcsőházat pedig évezredekre visszatekintő, máshonnan idementett divattörténeti fal ékesíti. A tízezer négyetméteres központi tér padlója a műemlék lépcsőház csempéjének felnagyított, átszínezett mása. (De erre csak az jön rá, akinek elárulják.)
A pesti Belvárosban álló egykori banképület átszabásával megbízott Christian Biecher francia építésznek ugyan le kellett mondania az átalakítás legattraktívabb eleméről – a ház belsejét átszövő aranyos-áttört alumíniumrács a teraszra kiömölve borult volna a tetőre –, de a belső térszerkezet és látványvilág alakításában szabad kezet kapott. Elképzeléseit tükrözi többek között a hatalmas középső átrium, az itt található mozaikfal, a vörös és kék lépcsőház, a szokatlanul nagy grestáblákból készült falburkolat, az üvegkorlátok és a körpanorámás tetőterasz. Az építészeti tervek alakításában a magyar Kőnig és Wagner Építésziroda is részt vett.
A múlt és a jelen különleges metszéspontja a Vörösmarty tér szélén álló VÁCI1 üzletház. Az éppen száz éve, Alpár Ignác tervei alapján, a korszak más jeleseinek, mint például a szobrász-építész Maróti Gézának, az üvegműves Róth Miksának, illetve a díszműlakatos Jungfer Gyulának a közreműködésével felépülő ház eredetileg az Első Pesti Takarékpénztárnak, illetve lakásoknak adott helyet. Bár átadása óta számos funkció megfordult benne – utolsóként például a rendszerváltás utáni Budapesti Tőzsde –, a késő eklektikus épület számos eredeti részletet megőrzött. Így megmaradt a Vörösmarty tér felőli előcsarnok, az üveg páramennyezettel fedett pénztár- és a hozzá kapcsolódó váróterem, illetve az innen nyíló díszlépcsőház is.
Az épület felélesztése 60 millió eurót emésztett fel, és korántsem volt könnyű menet.
– Öt évvel ezelőtt vettük meg az ingatlant.Az épület java része kongott az ürességtől. Siralmas állapotban volt – idézi a kezdeteteket Kalapács Kornél, az ORCO magyarországi vezetője. A luxemburgi székhelyű cégcsoportnak nem ez az első műemlék-beruházása Budapesten, hiszen hozzájuk köthető az Andrássy úti Divatcsarnok, illetve a Lukács cukrászda újjászületése is, ám az egykori tőzsdepalota értékmegőrző modernizálása még nekik is sok fejtörést okozott. Nem kevésbé a generálkivitelező Hérosz Zrt.-nek. Gerencsér László vezérigazgató a cég legnagyobb kihívásai közé sorolta a felújítást. A két cégvezető abban is egyetértett, hogy a munkát számos „szakmai összefeszülés” tarkította. A konfliktusok többsége a műemlékvédelmi elvárások, illetve a beruházói érdekek ütközéséből alakult ki.
– Az örökségvédelem és a fejlesztés nem áll kibékíthetetlen ellentétben egymással. De mindkét oldalon kompromisszumok szükségesek ahhoz, hogy a lehető legteljesebben őrizzük meg a múlt értékeit, ugyanakkor ne szabjunk lehetetlen feltételeket. A műemlék nem szükségszerűen csonka, töredezett, halott. A történeti értékeket akkor tudjuk megőrizni a jövő számára, ha élővé és élhetővé tesszük – jelentette ki Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, aki azon reményének adott hangot, hogy a jövőben más fejlesztők is hasonló empátiával viseltetnek a műemlékek iránt, s rombolás helyett új funkcióval keltik életre a Belváros régi házait.
Az üzletház eredetileg 2010 tavaszán fogadta volna az első vásárlókat, ám a világon átsöprő nemzetközi gazdasági válság az ORCO-t ismegtépázta. De túljutottak rajta. Így ha késve is, de idén októberben megnyitja kapuit a ház. Az épület hasznos 11 ezer négyzetméterén a divat lesz az úr, de helyet kap néhány szórakoztatóegység, illetve étterem és kávézó is. A tetőterasz és néhány harmadik emeleti helyiség kivételével minden bérlőre talált. Az újjászületett tőzsdepalotának a szomszédos „hálós ház” mellett legfeljebb a Zeppelin-ház teremthetne konkurenciát. Ám a műemlékvédelem iránt jóval kevésbé érzékeny Bécsi utcai beruházás egyelőre nem kapott zöld utat a hatóságoktól.
