Bizonyára voltak ennek a barátságnak is kevésbé emelkedett pillanatai, de sokkal több a szép lap ebben a történetben. Az elsők ezer évvel ezelőttről valók, amikor egy Veszprém nevű lengyel herceg telepedett le az országban, de tulajdonképpen már a koronánkat is úgy kaptuk, hogy azt a lengyeleknek szánta II. Szilveszter pápa, s a legenda szerint csak egy álom hatására adta végül a magyaroknak. Egy lengyel történeti hagyomány szerint maga István királyunk is Géza fejedelem egy lengyel feleségétől származna. Ezt persze nem nagyon kell komolyan vennünk. Az viszont igaz, hogy Szent László királyunk lengyel földön született, s anyja lengyel királylány volt. Közismert, hogy szintén lengyel volt Nagy Lajos királyunk anyja, Erzsébet is, aki Óbudán alakította ki rezidenciáját. Másrészről viszont magyar királylány Lengyelország védőszentje, Szent Kinga, aki Szent Margit testvére volt. A XIV. század végén Nagy Lajos király lánya, Hedvig megörökölte a lengyel trónt, s a litván Jagelló nagyfejedelemmel kötött házassága révén egy új királyi ház alapítója lett, amelyből később két Ulászló királyunk származott. Így érthető, hogy Mohácsnál 1600 lengyel is harcolt a magyar seregben.

Magyarország három részre szakadása után erdélyi fejedelmeink pályáztak több alkalommal a lengyel trónra, főképp azért, hogy lengyel királyként szervezzenek szövetséget a török ellen. Közülük messze a Mohács után 40 évvel trónra lépő Báthori István volt a legsikeresebb, aki ugyan Magyarországot nem tudta felszabadítani, Rettegett Iván ellen azonban szép sikereket ért el. Kultuszáról metszet és ólomkoporsójának ereklyeként őrzött darabja tanúskodik. Végül pedig egy lengyel király, Sobieski János 1683-as bécsi diadala indította el a török elleni sikeres háborúkat, egyebek mellett Esztergom felszabadítása köszönhető neki. Esztergomot kilencven évvel korábban foglalta el a török, s ott esett el Balassi Bálint is, akiről itt kiderül, hogy lengyelül is verselt. Külön vonulat a kiállításban a kulturális kölcsönhatás bemutatása. E kapcsolatok fontos bázisa volt az 1364-től 1558-ig működő krakkói egyetem, amelyre százával jártak magyarok, például Dévai Bíró Mátyás vagy Sylvester János. Aki még nem hallott róla, itt megismerkedhet a szepességi Krompachi Holló Zsigmonddal és „pincetok palackjával”. A jó Krompachi afféle bizalmi ember volt a lengyel királyoknál, s a tokaji borok szállítója. Természetesen Liszt és Chopin barátsága is kap egy vitrint.

A legismertebb talán, ahogy a két nép a szabadságküzdelmeiben segítette egymást. Lengyelföldről indult Rákóczi küzdelme, majd Bem, Wisoczki és a lengyel légió csatái az 1848–49-es magyar szabadságharcban. Előbukkannak nálunk kevéssé közismert események is, mint az 1863-as lengyel felkelés, melynek magyar hősei is voltak: Esterházy Ottó, Nyáry Eduárd és mások. Majd olyan példák következnek, mint az 1920-ban küldött magyar lőszerek, a lengyel menekültek befogadása 1939 után, s cserébe a lengyelek által küldött segítség 1956-ban, benne több száz liter vér...

És még nem is beszéltünk 1989-ről és a Szolidartitásról. Ahogy ez a kiállítás bemutatja és címe is mondja, ez az ezeréves kapcsolat „Több mint szolidaritás”.