A régi pesti városfal mentén (Szerk.: Saly Noémi) Fekete Sas Kiadó, 260 oldal, 3200 forint

Csukják be egy pillanatra a szemüket, és képzeljék el, hogy Pest akkora, amennyit belőle ma a Kiskörút körbeölel. Egy órácska alatt keresztül-kasul bejárható az egész, viszont egyik oldalon a Duna, a másikon egy masszív fal zárja el a külvilágtól, amelyen mindössze három helyen nyílik kapu. Őrség, rondellák... tisztára Egri csillagok, nem? Pedig bő kétszáz éve még valóban ilyen volt Pest. Aztán a város vezetői lebontatták a kapukat, a házak hirtelen körbenőtték a falakat, pár évtized, és már senki sem emlékezett az erődített Pestre. Hogy hol lelhetők föl kisebb-nagyobb maradványai, azt az új „sétakönyv” Zádor Judit által írott régészeti fejezeteiből lehet megtudni. Hogy milyen érdekes épületek álltak egykor és állnak ma a fal két oldalán, azt pedig Csontó Sándor, Holló Szilvia Andrea és Götz Eszter élvezetes leírásai foglalják össze.

Kismező, Nagymező, Broadway (Szerk.: Kemény Mária) Műcsarnok K ., 580 oldal, 5900 forint

Három utcára tagolt egyetlen útvonal a Bajcsy-Zsilinszky út és a Rákóczi út között: a régi Pest rejtekösvénye, amely távoli évszázadokba is elvezet. Az unikális fényképekkel illusztrált, testes tanulmánykötet szerzői – levéltárosok és várostörténészek – rendkívül izgalmasan mutatják be a Terézés Erzsébetváros Klauzál tér köré szerveződött középső sávjának kialakulását, beépülését, fontosabb épületeit, egykori társadalmát, hagyományait. Gondolták volna például, hogy még egy ruházati áruház helyén nyílt bankfióknak is megvan a maga legendája? Pedig így van: a Király utcai OTP különleges ornamentikájú bejárata hosszú múzeumi pihenés után tért vissza a városba, hogy a XIX. században itt volt patikának állítson emlékét.

A világváros Budapest a két századfordulón Napvilág Kiadó, 380 oldal, 3900 forint

A „világvárost” most tegyük idézőjelbe, hiszen a tanulmánykötet népes szerzőgárdája épp arra keresi a választ: annak tekinthető-e Budapest, és ha igen, milyen pozíciót foglal el a világvárosok hierarchiájában? Az összehasonlítási alap ráadásul nemcsak a XXI. század elejének számos cityje és metropolisa, hanem maga Budapest is, a száz évvel korábbi valójában. Az országot és fővárosát, a gazdaságot, a kommunikációt és közlekedést, a társadalmat, valamint a városfejlesztési politikát vizsgáló tanulmányok azonban nem okoznak igazán nagy meglepetést. Komoly adatbázissal bizonyítják, amit nap mint nap magunk is tapasztalunk: hogy Budapest nagy múltú, kellemes, és valamelyest lecsúszóban lévő város.