A majdani, még rajzasztalon sem létező Andrássy, vagyis múzeumi negyedbe költözik a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM), amelynek át kell adnia a jövendő Nemzeti Közszolgálati Egyetem számára a Ludovika főépületét. De költözhetne az Orczy-kertbe, a Millenárisra vagy éppen a Tőzsdepalotába is – ezek a helyszínek is felmerültek ugyanis a múzeum lehetséges befogadóhelyeként. E három helyszín sem tűnik kevésbé abszurdnak, mint a nem létező, Városliget mellé álmodott Andrássy negyed. Most annyit lehet tudni, hogy a múzeumi főépületet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kapja. Másfél év alatt ki kell tehát költöztetni az ország egyik legkorszerűbb DNS-laboratóriumát, az őslénytárat, az embertani tárat, az ásványtani, az őslénytani és a földtani gyűjteményt. Amikor annak idején a Magyar Nemzeti Múzeumból kitelepítették az ásványtani tárat, a be- és kicsomagolás szinte napra pontosan egy évig tartott. Ugyanennyi volt az őslénytani tár átköltöztetése. A főépületben lévő könyvtárat rövidebb idő alatt is ki lehet pakolni, de mit kezdjenek az embertani tárral? Az utóbbi csak emberi koponyából negyvenezret őriz, és itt tárolják a világhírű váci múmiákat is. Ezeket csak megfelelően klimatizált helyiségben helyezhetik el.

De hol van az az épület?

„A világvárosokra jellemző múzeumi negyed kialakítása esetén – amely a közeljövőben mint Andrássy múzeumi negyed várhatóan szerepel a kormány napirendjén – szakmailag és költséghatékonyság szempontjából is indokolt lehet, hogy oda másmúzeumokkal együtt a Természettudományi Múzeum is átköltözzön” – közölte múlt pénteken a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM).

A minisztérium álláspontját azonban sem szakmai, sem költséghatékonysági szempontok nem támasztják alá. Az 1994-ben indult rekonstrukciós program alatt megújult a lovarda, sikerült rendbe hozni a főépület tetőterét és magasföldszintjét, kialakították a föld alatti tereket. Az épületegyüttesre eddig 10,5 milliárdot költöttek, a teljes befejezéshez kétmilliárd forintra lenne szükség. London és Párizs után Európa harmadik legidősebb természettudományi múzeuma 2009-ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől 220 milliót nyert az 1996-ban elkészült lovardabeli állandó kiállítás megújítására. Az új bemutatót tavasszal nyitották meg. Az eredeti tervek úgy szóltak: ha elkészül a főépület, ideköltözhetne a jelenleg még másutt lévő állat- és növénytár. Végre egy helyre kerülnének a múzeum értékei és szakemberei.

Nem kerülnek. A minisztérium legújabb ötlete szerint a Lovarda és a főépület alatti bemutatótér továbbra is múzeum marad, a kiürített főépület viszont az egyetemé lesz. Befogadó ház azonban még nincs –milliárdokba kerül bármilyen megoldás –, ellenben lesz költözés (ez esetben is százmilliókról kell beszélni), és továbbra is több helyszínen lesz az ország egyik leglátogatottabb gyűjteménye.

A KIM múlt pénteken született közleménye arra is kitért, hogy a múzeum vezetése a kezdetektől részt vesz a Ludovika Campus megújítását célzó szakmai előkészítésben. „Jelen nyilatkozattal a KIM és az MTTM a múzeum költözésével kapcsolatban kialakult vitát lezártnak tekinti.” Információink szerint ez a részvétel pusztán a diktátum tudomásulvételét, a károk minimalizálását jelentette.

A különleges intézkedéssel a világ legnépszerűbb tudományos folyóirata, a Nature is foglalkozott. A lap egyértelműen a tudományos értékekért aggódók oldalára állt. A lapnak nyilatkozó Ősi Attila – az MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoport tagjaként tavaly fedezte fel az Ajkaceratops nevű dinoszaurusz maradványait – azon a véleményen van: a kutatás és a mindennapi munka rovására megy, ha a muzeológusok az alig pár éve kicsomagolt őslénytani gyűjtemény újbóli összepakolására kényszerülnek. A Természettudományi Múzeum gyűjteményeit évente kétszáz külföldi kutató is használja. „A múzeumban őrzött gyűjtemények egyediek, és az újbóli költöztetésük óriási problémákat okozna a nemzetközi kutatási együttműködésekben” – mondta a Naturenek Gareth Dyke, a Dublini Egyetem paleontológusa.

Emlék a múltból: a Ludovika

A kormány tavaly decemberben döntött arról, hogy létrehozza a közszolgálati egyetemet, amely a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának jogutódjaként jön létre 2012. január 1-jétől. Már tavaly augusztusban feltűnhetett, hogy a szimbolikus helyekhez vonzódó kormánynak tervei lehetnek a Ludovika épületével. A Ludovika Akadémia hagyományait fölelevenítve tettek ugyanis tiszti szablyával esküt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem végzett tisztjei. A Ludovika 1836-ban elkészült monumentális főépülete Pollack Mihály tervei alapján épült klasszicista stílusban. Az intézmény 1872. november 21-én nyílt meg. A második világháborúig itt képezték a katonatiszteket.

Ezután az épületet pusztulni hagyták.