A magyar mozikban most Mosás, vágás, ámítás címmel debütáló filmjének eredeti címe Csodálatos hazugságok. Lehet a hazugság csodálatos?

Hogyne, bizonyos körülmények között mind a hazugság, mind az igazság lehet csodálatos. Persze aki hazudik, annak vállalnia kell annak összes következményét vagy azt, hogy lebukik. És akkor már korántsem csodálatos.

Tapasztalatból beszél?

Nem, dehogy! Én nagyon rosszul hazudok, azonnal lebukom, mert rettenetes zavarba jövök, és belebonyolódom.

Azt hittem, hogy egy színésznek ez nem okozhat gondot.

Persze, én is hallottam már többször, hogy a színjátszás tulajdonképpen hazugság, de egyáltalán nem az. Ha nem őszintén alakítanék egy figurát, az nagy baj lenne. Amikor eljátszom egy szerepet, az egy adott figura tiszta interpretálása. Nem a külsőségekre koncentrálok, nem a maszk teszi az embert színésszé, hanem az, hogy a szívem együtt dobog az alakított karakterével. Az, hogy milyen smink, milyen ruha van rajtam, egyáltalán nem számít, mert azt úgyis a rendező határozza meg, és a film vizuális világának a része.

Változatosan választ szerepeket, játszott már romantikus komédiákban és volt bekattant gyilkos is. Mi alapján dönt?

Nincsen semmiféle nagy ars poetica mögötte, a számos ajánlatból általában azt fogadom el, amelyben van valami kihívás, valami új, ami nem valami másnak a megismétlése. De már az is előfordult, hogy a rendező győzött meg a lehengerlő stílusával.

Azért jó néhány romantikus moziban láthattuk már. Mi szólt most a Mosás, vágás, ámítás mellett?

Igen, a zsáner ismerős, sőt szeretem, megszabadít pár órára a világ bajaitól. Mindemellett ez a film különleges szerelmi és kapcsolati kavalkád, színészként nagyon nagy terem volt, pláne, hogy egy olyan nőt alakítok, aki időnként egészen kiállhatatlan intrikus. Másrészt bonyolult viszonyban van az anyjával: nem lehet eldönteni, hogy a szeretet vagy a féltékenység nagyobb-e, amit iránta érez.

Megbánta valaha a szerepválasztását?

Nem szeretem visszanézni a filmjeimet, de nincsenek rossz érzéseim egyikkel kapcsolatban sem. Kizárólag mint szerepre gondolok rájuk. Ha az a kérdés, hogy szerepeltem-e valaha rossz filmekben, akkor azt kell mondjam: biztosan, sőt olyanokban is, melyek gyengébben teljesítettek.

Zavarja, ha egy filmje megbukik?

Persze, mert testileg-lelkileg mindegyikbe maximálisan beleadok mindent, sosem fordítok hátat egy-egy szerepnek.

Tisztázzunk egy régi legendát: szülei tényleg Audrey Hepburn után nevezték el?

Igen, de ezt én is csak később tudtam meg, amikor egyszer rákérdeztem. Egyáltalán nem bánom, mert csodálatos színésznő volt. Mielőtt megkérdezi: sosem hasonlítottam magam hozzá, teljesen más karakterek vagyunk, meg aztán túl nagyképű is lenne ez a részemről.

Van olyan idolja, akit vállal?

Jodie Foster, de csak színészként. Én például sosem fogok filmet rendezni, mint ő.

Kötelező kérdés: az Amélie és a Hosszú jegyesség után tervez még közös filmet Jean-Pierre Jeunet-vel?

Ez rajta múlik. Mindenesetre én még az életben nem hívtam fel egy rendezőt sem azzal, hogy „dolgoznék vele”. Ennél én sokkal szégyenlősebb és szerényebb alkat vagyok.

Ezért nem nyomul a tengerentúlon?

Az Amélie csodálatos élete hihetetlenül népszerűvé tett, A Da Vinci-kód ehhez nem tett hozzá semmit. Tulajdonképpen nem izgat, hogy hollywoodi színésznő legyek.

Éveken át mindig lefotózta azt, aki meginterjúvolta.

Igen, de ennek mostanra híre ment, így oda az izgalom. Leálltam vele.

Audrey Tautou