Pécs, pénz, provokáció
Az idei POSZT egyik legkényesebb kérdését az új művészeti vezető, Márta István vetette fel több interjúban (köztük lapunkban) is: szerinte az lenne egészséges, ha egy színházból csak egy előadást hívnának versenybe, indokolt esetben kettőt. Úgy véli, akad az országban 30–35 versenyképes produkció, így legalább minden színház esélyesnek érezhetné, hogy bekerül a válogatásba. Felvetődik a kérdés, hogy ha ez megvalósul, versenyképes előadások fesztiválja lesz-e a POSZT, vagy a legjobbaké. Lehet dönteni, de akkor kellene máshol egy olyan seregszemle – mondja Csáki Judit kritikus –, ahol a legjobbak méretnek meg. Ez a téma újra szóba kerülhet azon a június 17-i beszélgetésen, ahol a fesztivál jelenéről és jövőjéről beszélget Márta István az érdeklődőkkel.
Válság ide vagy oda, a pécsiek változatlan lelkesedéssel pillanatok alatt felvásárolták a jegyeket. Azt hallottuk, vegyes érdeklődéssel várják, mi lesz a Pécsi Nemzeti Színházban az új igazgató, Rázga Miklós regnálása alatt. Távoztak ugyanis Pécsről azok a fiatal művészek, akik szakmai elismertséget hoztak a teátrumnak az elmúlt években, Balikó Tamás igazgatása alatt. És az új direktor koncepciója – első hallásra legalábbis – arra utal, hogy itt egy kőkeményen konzervatív, „régmúlt-simogató” repertoár alakul ki. Reményt egyedül a neves operaénekeshez, Gulyás Déneshez, az operatagozat vezetőjéhez fűznek a vájtfülű pécsiek, akik azt is jó néven veszik, hogy a kormánypárti képviselőként is dolgozó Gulyás gyakran látható a városban.
Természetesen az előadások közti beszélgetésekben mi más lehetne a téma mint az elmúlt – percről percre változó – évad. A „Gondoltad volna, hogy Koltay Gáborból egyszer még mártír lesz?” – kérdéskör nem egyszer terítékre került annak kapcsán, hogy a múlt héten egyik pillanatról a másikra leváltották a megbízott igazgatót a József Attila Színház éléről, csak azért, mert szerződtette a társulatot. Noha ezt Koltay szerint nem tiltotta a fenntartó, azt hallottuk, kemény árat fizetnek majd a lépésért a budapesti színházak a jelenlegi pénzszűke közepette. A megkötött szerződések fedezetéért a fővárosi vezetők, úgy hírlik, a budapesti színházi alapot ürítik ki, amelyre korábban meghívásos pályázatot írtak ki.
Az is állandó vita tárgya a POSZT-on, hogy mi tűnik jó döntésnek, miközben egymást érik a színházigazgató-váltások, és immár a hasonló pártszimpátiájú jelöltek lettek „egymás ellenségei”. Sokan felvetik: egyáltalán, az egész szakmából ki lenne alkalmas igazgatójelölt – függetlenül attól, melyik politikai oldalhoz húz. Jelentem, a szakmabeliek és a kritikusok sem tudnak listát írni, de abban egyetértenek: az idősebb generáció nem nevelte ki magának az utódokat, nem beszélve arról, hogy Magyarországon nem is oktatják ezt a szakmát.
Pécsett már legyintve beszélnek az operaházi igazgató-kinevezés körüli hercehurcáról is, amelynek kimenetele egyelőre nagy kérdőjel. A pályázaton ugyanis múlt péntekig kellett volna eredményt hirdetnie a kultúráért felelős miniszternek. A jól értesültek újabb és újabb neveket hoznak elő potenciális vezetőjelöltként, miközben azt is latolgatják, mi lesz a sorsa a Nemzeti Színház igazgatójának, Alföldi Róbertnek. Kitöltheti-e a mandátumát? A Nemzeti szakmaiságáról sokat mond el az a tény, hogy repertoárjából három produkciót is meghívtak a versenybe: az Andrei Serban jegyezte Három nővért, Mohácsi Jánostól az Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe címűt, valamint az Alföldi rendezte Vadászjelenetek Alsó-Bajorországbólt.
Miközben olyan felemelő események történtek, mint hogy a POSZT díszvendége lett a korábbi művészeti vezető, Jordán Tamás, és a Színházi Kritikusok Céhének első életműdíját (egyelőre virág formájában) átadták Törőcsik Marinak, addig vandálok pünkösdhétfőre virradóan horogkereszttel és „büdös náci színháziak” felirattal mocskolták be a Színház tér hófehér építményét. A Vidd a kulcsot! című installáció kulcsait pedig a szomszédos szökőkútba szórták, és a zárat is tönkretették. Az önkényuralmi jelkép miatt az ügyet a rendőrség vizsgálja, de a házat új funkcióval látták el a Budapesti Műszaki Egyetem, valamint a pécsi tudományegyetem építészkarainak kreatív diákjai. Mivel a kéretlen festegetők szerint a horogkereszt egyenlő a sörrel, az ábrából söröshordó lett, a NÁCI szóból pedig NÁNDI. A fennmaradó fehér felületet az arra járók üzenőfalként használhatják.
Eredménytelen a pályázat?
A Nemzeti Erőforrás Minisztériumától azt az információt kaptuk: Réthelyi Miklós teljesítette az előadó-művészeti törvényben előírt kötelezettségét, a benyújtási határidőt követő harminc napon belül elbírálta az Operaház főigazgatói posztjára kiírt pályázatot – a szakmai bizottság véleményének mérlegelése alapján. Az eredményről pedig közleményt adott ki a minisztérium. Az már más kérdés, és erről nem szól a tárca válasza: mint ismeretes, a miniszterelnök arra kérte Réthelyit, ne döntsön az operaházi vezetőről, mert a következő kormányülésen vitatják meg a dalszínház működését. Ezt a tényt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nyilvánosságra is hozta, a pár órára főigazgatóvá nyilvánított Horváth Ádám miniszteri biztos lemondott, s noha a kormány nem döntött az új direktor személyéről, a kulturális tárca nem hajlandó megerősíteni, hogy a pályázat eredménytelen.
Nem is nyilvánítja annak.
