Gelseweboldalának pellengérre állításával persze igazságtalanok vagyunk: a zalai falu ugyanis legalább fent van a neten, ráadásul több száz olyan község akad még az országban, amelynek hasonlóan elhanyagolt a honlapja. A kistelepülési weboldalakról nem készült még felmérés, ám néhány óra böngészés is elég ahhoz, hogy kiderüljön: bár egyre több az üdítő kivétel, a falvak zöme meglehetősen kevés energiát fordít világhálós megjelenésére, weboldala előnyeinek kiaknázására.

Elsősorban a turisztikailag frekventált területeken fekvő falvak – például az őrségi, balatoni települések – lehetnek büszkék oldalaikra: látványosak, szinte naponta frissülnek, és a kirándulóknak, helyieknek egyaránt sok információval szolgálnak. A turisták által keresett régióktól távolodva azonban egyre több olyan községre bukkanni, amely épp csak létezik a virtuális térben. A megkérdezett polgármesterek szerint ennek egyértelműen a pénzhiány az oka: a kényszerű takarékoskodás vezet oda, hogy „barkácsolniuk” kell, s szakemberek helyett lelkes helyi amatőrökre bízzák az oldal elkészítését. Emiatt weblapjuk lényegében használhatatlan, legfeljebb arra jó, hogy elmondhassák: fent van a falu a neten. Akad példa arra is, hogy informatív oldalt állít össze a webszerkesztőként is helytálló polgármester, viszont csak ingyenes tárhelyre futja, ami bonyodalmakat okoz. A Somogy megyei, 176 lakosú zsákfalu, Fiad oldala például a látnivalóktól kezdve a körorvos telefonszámán át a szemétszállítási díjakig kimerítő tájékoztatást ad, csak épp nehéz rábukkanni a – keresőprogramok számára szinte láthatatlan – fiad.5mp.eu című weblapra.

– Persze hogy jobb lenne a fiad.hu cím, csakhogy ezért már fizetni kellene. Egy ilyen kis településnek viszont az a néhány ezer forint is számít, amit elkérne ezért egy szolgáltató – panaszolja Fiad polgármestere, a honlap mindenese, Gyurik Attila.

A hiányos, korszerűtlen, megtalálhatatlan oldalak sokasága ellenére a megkérdezett weblapkészítők úgy tapasztalják: lassan, de javul a helyzet. Egyre több községben ismerik fel, hogy oda kell figyelni a világhálós megjelenésre, s nem kidobott pénz az az 50-100 ezer forint, amennyiért a szakemberek már elkészítenek egy egyszerű, de szép, átlátható, praktikus oldalt. Így vélekedik a gyulai Webfield-Desing Kft. vezetője, Juhász Richárd is. Mint mondja, manapság gyakrabban kapnak önkormányzatoktól megbízást, ráadásul tapasztalataik szerint a polgármesterek egyre felkészültebbek. Már nemcsak egyszerűen kérnek egy honlapot a falunak, hanem pontosan tudják, mit szeretnének: jobbára a helyieknek szóló híreket, a közérdekű információkat helyezik a középpontba, ugyanakkor a településmarketingről sem feledkeznek meg.

Hasonlóan vélekedik Bálint Norbert, a szigetvári Netfort Bt. vezetője, aki szintén gyakorta készít települési weboldalt:

– Odáig már valóban eljutottunk, hogy a legkisebb falvak vezetői is látják, muszáj megjelenni az neten. Annyi ban viszont árnyaltabb a helyzet, hogy a már elkészült oldalakkal sokan még mindig nem tudnak mit kezdeni. Nem gondozzák, nem frissítik, ezért egy idő után lényegében meghal a portál.

Pedig akadnak példák arra, hogy a legkisebb falvakban is van értelme életben tartani a weblapot. A mindössze hatvan lakosú Baranya megyei Kovácsszénáján a tavaly októberben megválasztott polgármester, Novák Péter első intézkedéseinek egyike volt a falu honlapjának elkészíttetése. A hangulatos, elsősorban turistáknak szóló oldalon feltüntették a községben dolgozó kistermelők, kézművesek listáját is. A polgármester – aki kecskesajtkészítőként maga is ott van a listán – azt mondja, a weblap elindítása óta érzékelhetően nőtt a forgalmuk.

– Ráadásul meglepő módon az oldal közelebb hozta egymáshoz a térség falvait. A szomszéd község egyik lakója például a weboldalunkról tudta meg, hogy dolgozik nálunk egy ügyes pék. Azóta rendszeresen nála vásárol. Ma is csodálkozom, néhány kilométer távolság van csak a két község között, mégis a világháló kellett ahhoz, hogy megismerjenek minket a szomszédaink – mondja Novák Péter.

Halász Gábor, a weblapjára nagy gondot fordító Zala megyei Kiskutas polgármestere egyenesen úgy fogalmaz: közösségformáló ereje van a jól karbantartott, gyakran frissített faluportálnak. Bár azt nem vitatja, hogy a kistelepüléseken továbbra is a bolti, kocsmai, utcai trécselés az elsődleges információs csatorna, de szerinte az internetnek is egyre nagyobb a szerepe. Mint mondja, statisztikáikból kiderül, hogy a 220 lakosú Kiskutas weboldalát rendszeresen 60-80 helybeli olvassa. Már ez az arány is beszédes, ráadásul – teszi hozzá Halász Gábor – sokszor épp a kiskutas.hu oldalon megjelent hírek azok, amik a falu utcáin apropót adnak beszélgetésre, s közelebb hozza egymáshoz az embereket.