A sajtótájékoztatón Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója mellett részt vett Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, és Lovas Lajos, a NEFMI Digitális Archívum Főosztályának vezetője is. Szőcs Géza egy – ígéretével ellentétben – nem is olyan rövid, kommunikációs forradalmi áttekintést tartott, majd azt mondta: nem állítja, hogy a Gutenberg-galaxisnak vége, a paradigmaváltás viszont, amely előtt a ma embere áll, bátran mérhető az előzőkhöz, vagyis a szóbeliség, később az írásbeliség létrejöttéhez, és a könyvnyomtatás feltalálásához. Szerinte a digitális univerzumra való átállás következik. Ezután néhány kötőszó közbeiktatásával felolvasta a sajtó munkatársainak a tájékoztató előtt átadott másfél oldalas közleményt.

Az államtitkár elmondta: az elmúlt években jelentős mennyiségű kultúrkincset digitalizáltak állami forrásból a megőrzés és az elérhetőség biztosításának céljával. Csakhogy ezek legnagyobb része a közgyűjtemények belső és zárt rendszereiben lelhető fel, rá adásul az egyes adatbázisok nem egyforma módszerrel archiválnak, állományukban nehéz a hatékony keresés. A Manda egyik célja éppen ennek a problémának a megoldása. Vagyis: hogy ez a naponta bővülő kultúrkincstömeg, nemzeti gyűjtemény végre valóban közkinccsé váljék, s eljusson a célközönséghez, a felhasználókhoz, az emberekhez.

A Manda célja nagyszabású: egy központi nyilvános adatbázison keresztül online elérhetővé tenni a teljes magyar kulturális örökséget, vagyis a szépirodalmi, a képző-, ipar- és építőművészeti, zenei és táncművészeti, filmművészeti alkotásokat. Mindez egy úgynevezett infotainment, vagyis szórakoztatva informáló portálon keresztül valósulna meg. A jogdíjjal nem terhelt művek ingyen, a jogdíjkötelesek pedig online díjfizetés mellett lennének elérhetők. A gyűjtemény persze folyamatosan bővülne az új alkotásokkal, ezek rögzítése és archiválása ugyancsak a Manda feladata. Ahogy az is, hogy a nemzeti kultúrkincseket elérhetővé és újra felhasználhatóvá tegye az uniós digitális könyvtáron, az Europeanán keresztül, amelynek 14 millió dokumentumkorpuszában jelenleg mindössze kilenc ezreléknyi a magyar mű.

Lovas Lajos főosztályvezető ismertette az archívum megvalósításának főbb operatív lépéseit. Miután elkészül a nemzeti kulturális digitális kataszter, megtörténik a már meglévő adatbázisok metaadatsztenderdjeinek és nyilvántartó rendszerei nek egységesítése. Ezután a több millió dokumentumos nemzeti digitális gyűjtemények központi, nyilvános felületének létrehozása következik, amelyen intelligens kereső működik majd. A Manda adatainak az Europeanába történő feltöltése mellett szükséges teendő még a közgyűjtemények, az egyházi és magángyűjtemények dokumentumainak digitalizálása, Mandába való integrálása. Fontos lépés a határon túli magyar vonatkozású digitális gyűjtemények, alkotások integrációja is, amelyre kétoldalú megállapodások megkötése után kerülhet sor. Az újonnan keletkező digitális és digitalizálandó műveket is beillesztenék az archívumba. A Manda gyermekbarát felületét is létrehoznák, majd a kulturális adatbázisokat a navigációs rendszerekkel is összekapcsolnák.

A Manda intézményi háttere

A Manda a Magyar Nemzeti Filmarchívum átalakulásával jön létre, az új intézmény neve: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. Ez nem jelenti, hogy a filmarchívum teljesen beolvad az új szervezetbe: a jövőben két igazgatóság működik majd, az egyik a Manda, a másik pedig a filmintézet ügyeit intézi. A főigazgatói pályázat lezárásáig Lovas Lajos miniszteri biztosként irányítja az intézményt, a pályázatot magát a minisztérium kezeli. A filmarchívum korábbi igazgatója, Gyürey Vera szakmai főtanácsadóként dolgozik a filmintézetnél.