Még azok is tudják, ki Robinson és ki Péntek, akik sohasem fogták kezükbe a könyvet: 24 évi egyedüllét után csatlakozott a hajótörött angolhoz a bennszülött, akit a hét azon napjáról nevezett el, amikor találkoztak. De honnan tudta, milyen nap volt? Mert első pillanattól egy fa kérgére rajzolt naptárat vezetett: „Minden egyes napot egy egyenes rovátkával jelöltem, majd hetente áthúztam őket.” A klasszikusok átdolgozásának mindig vannak ellenzői. Elsősorban az irodalomoktatók szoktak tiltakozni ellene.

– Ha a gyakorlatban aközött választhatunk, hogy a mai diák semmilyen formában ne olvassa el Robinson Crusoe-t, esetleg csak valamilyen pár oldalas kivonatból biflázza be a mű „tartalmát”, vagy inkább egy olvasmányos, könnyített, de azért élményt adó változatból – esetünkben: egy kifejezetten ilyen céllal kiadott amerikai sorozat fordításából – ismerje meg a regény hőseit és cselekményét, akkor én inkább az egyszerűsített változatra szavazok – mondta lapunknak ezzel kapcsolatban Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. – Természetesen ez nem az igazi, nem is az egyedüli megoldás, de a nem olvasásnál biztosan jobb.

Arató szerint a differenciálásnak ezek a könnyített könyvek is segédeszközei lehetnek. Szerinte aki jó olvasó, olvassa a teljes mű fordítását, de aki nehezen vehető rá az olvasásra, az kezdhesse a könnyített változattal. Elolvasta a sorozat első kötetét, és megállapította, hogy a Robinson-fordítás nyelve olvasmányos, friss, nem igénytelen, az eredeti regény bizonyos rétegeit jól, élvezetesen adja vissza.

– A könnyített regények esetleges iskolai felhasználása során két dolog fontos – folytatta. – Egyrészt hogy maga a diák is tudja, hogy ez nem az eredeti, illetve, hogy részletet az eredetiből is ismerjen meg.

Arató László felhívta a figyelmet arra is, hogy az irodalmi műalkotás saját nyelve nélkül nem az, ami. Nyelvéből kiforgatva egyetlen regény sem maga a mű. Ezt a magyartanár, az irodalmár, a jó olvasó mindig tudja, de talán azok is megérdemelnek egy esélyt arra, hogy irodalmi alapalakokat és alaptörténeteket megismerhessenek, akiket a színvonalas közoktatás már, vagy éppen az oktatási intézményeken belül nem ér el.

A sorozat kötetei

Dickens: Twist Olivér; Mark Twain: Huckleberry Finn kalandjai, Tom Sawyer kalandjai; Conan Doyle: Sherlock Holmes kalandjai; Stevenson: A kincses sziget, Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös kalandjai; Verne: Nemo kapitány, 80 nap alatt a Föld körül; Swi : Gulliver utazásai; Kipling: A dzsungel könyve; Cooper: Az utolsó mohikán; Dumas: A három testőr, A vasálarcos; Mary Shelley: Frankenstein; Pyle: Robin Hood kalandjai; Hugo: A notre-dame-i toronyőr; Jack London: A vadon szava.

Jamel Akib illusztrációja a Robinson Crusoe-ból