A kapolcsi civilek – más zöld szervezetekkel együtt – tavaly kapcsolódtak be ügyfélként abba a 2009-ben indult és még jelenleg is tartó hatósági eljárásba, amelynek keretében egy vállalkozó egy Nagyvázsony határába tervezett új tó kialakításához kért vízjogi létesítési engedélyt a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől. Az engedélykérelem szerint a 3-4 hektáros új tavat a Vázsonyi-sédre emelt völgyzárógáttal hoznák létre.

– Ez a probléma – állítja Márta István. – A Vázsonyi-séd egyesül az Egerpatakkal, amely keresztülhalad Pulán, Vigántpetenden, Kapolcson, Monostorapátin és még számos településen. Húsz évvel ezelőtt, amikor Pulán kialakítottak egy halastavat, katasztrofális következményei lettek: kiszáradt az Eger-patak. Hosszú ideig küzdöttünk azért, hogy a halastavat felszámolják. Utólag bebizonyosodott, hogy jó nyomon jártunk, a halastó megszűnésével szép lassan visszatért az élet a patakba. Ha most megvalósulna a tervezett nagyvázsonyi tó, odaveszne az eddigi munkánk.

Márta szerint nemcsak az ökológiai veszély óriási, de komoly kár érheti a Művészetek Völgyét is, hiszen a kapolcsi molnárház jelenleg is folyó felújításához kapcsolódóan tervezik a működő malomkerék helyreállítását is, ami víz nélkül értelmetlen lenne.

Az engedélykérő, Jáger János vállalkozó szerint azonban alaptalan a civilek aggodalma. Mint mondta, a vízjogi engedélyeztetési eljárás még nem zárult le, a zöldhatóság által előírt talajmechanikai vizsgálat pedig azt igazolta, hogy olyan vízzáró réteg található a talajban, amely nem engedné a tó vizének elszivárgását.

– A tervezett új tó nem veszélyeztetné az Eger-patak vízhozamát, sőt a jelenleginél egyenletesebbé tehetné azt – mondja Jáger János. – Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy évszázadokkal ezelőtt ugyanezen a helyen már volt egy tó.

A régi tavat a XV–XVI. század fordulóján a pálos szerzetesek alakították ki. A pálosok számára Kinizsi Pál épített kolostort, ám a barátok a török hódoltság idején örökre elhagyták Nagyvázsonyt. Gondozás híján a középkori halastó szép lassan feltöltődött, majd kiszáradt. Márta István szerint megtévesztő az az érvelés, hogy az új tó kialakítása valójában csak a régi állapot rekonstruálása lenne, hiszen fél évezred alatt alapvetően megváltozott a környék vízrajza, így például jelentősen csökkent a patakok vízhozama.

A környékbeli civilek attól is tartanak, hogy az új tó mellett egy élményparkot alakítana ki a vállalkozó, ami nem illene a Művészetek Völgye arculatához. Jáger Jánostól megtudtuk, hogy a tó kialakítása valóban csak az első lépcső lenne, mivel egy turisztikai attrakciót is tervez mellé, de nem kalandparkot. Már csak azért sem, mivel az ő tulajdonában van az alig tíz kilométerre lévő kislődi Sobri Jóska Bakonyi Kalandpark, azaz nem sok értelme lenne konkurenciát teremteni saját magának.

–Mivel Magyarországon még nem ismert látványosságról van szó, ezért üzleti okokból egyelőre nem árulhatok el részleteket a tervezett projektről – mondja Jáger János.

A vita innen – legalább – két vágányon halad. Amíg a beruházó azt bizonygatja, hogy a tó nem (sokat) ront a terület ökológiai állapotán, a civil szervezetek a vonatkozó uniós szabályra, a víz keretirányelvre hivatkozhatnak, amely szerint egy természetes vízfolyás esetében bármiféle „fejlesztés” célja csak a vizes élőhely minőségének javítása lehet. (Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a természetvédelmi dokumentumok, például a vízgyűjtő-gazdálkodási terv szerint a patak jelenleg rossz ökológiai állapotban van.) Mivel itt egy úgynevezett zöldfolyosóról van szó, annak átjárhatóságát bármiféle nagyszabású mesterséges létesítmény csak akadályozni tudja, ezen az alapon pedig a tóépítés nehezen engedélyezhető. Vagyis jogi értelemben nem az a mérlegelendő hatósági kérdés, hogy a terület elbír-e egy szórakoztató létesítményt, hanem az, hogy mit kell tenni a korábbi természetes élőhelyek rehabilitációja érdekében. Hasonló véleményen van Márta István is: szerinte is szükség van ugyan idegenforgalmi beruházásokra a Balaton-felvidéken, de nem tud elképzelni olyan turisztikai attrakciót, amely indokolttá tenne egy durva beavatkozást a sérülékeny természeti környezetbe.

A kapolcsiak nemcsak az ökológiai veszélytől tartanak, hanem a molnárház helyreállítását is féltik