Kocsis András Sándor, a Kossuth vezérigazgatója például épp a Könyvek Éjszakája napján, szombaton látta igazán fölszabadultnak a közönséget. Akkorra végképp kisimultak a ráncok, mosoly költözött az arcokra. A Palatinus Kiadó főszerkesztője, Reményi József Tamás pedig megjegyezte, nemcsak az olvasókkal találkozhattak emelkedett hangulatban, hanem más kiadóknál dolgozó kollégáikkal is. Jót beszélgettek, amire ritkán nyílik alkalom.

Bizony ritkán, mert a hazai könyvkiadókat egyébként saját gondjaik űzik. Az elmúlt válságévekben nem volt könnyű talpon maradni. Nem is sikerült mindenkinek. Most legalább a Márai-program, ha a reméltnél egyelőre szerényebben is, ad némi vitamininjekciót a könyvszakmának. Volt visszhangja a könyvhéten, a várva várt bejelentést örömmel nyugtázták azok a kiadói emberek, akiknek több kiadványát is fölvették a támogatott Márai-listára. Bizakodóan említette ezt például a Mojzer házaspár, akik a Kossuthtal karöltve jelentették meg eddig a legtöbb hazai hangoskönyvet. „Piacvezetőnek” mondhatnánk őket, csakhogy ezen a „piacon” jó, ha három hangoskönyvkiadó maradt. A többi, amelyet az elmúlt évtized műfaji áradása dobott fölszínre, mára föladta. Mojzerék könyvheti lemezei jól mentek, nemcsak Rudolf Péter Rejtő-fölolvasása (ezúttal A megkerült cirkáló), hanem Szabó Magda, Márai műveinek megszólaltatása vagy a hazáról szóló verseket tartalmazó Pannónia dicsérete is. A Márai-program révén őszre könyvtárakba kerülő hangoskönyveik között van Csukás István Pom-pomja, Lázár Ervin A hétfejű tündér című meséje, SzabóMagda Tündér Lalája, Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című munkája. Más kérdés persze – és ez a hangoskönyvek problémája –, mi történik a kikölcsönzött lemezekkel. Mert ha kalózmásolatok készülnek róluk, a haszon mellett kár is keletkezhet.

Imponáló volt, ahogy a hangoskönyvek előadói – Nagy-Kálózy Eszter, Mácsai Pál, Rátóti Zoltán, Rudolf Péter, Galamb – részt vettek a Könyvek Éjszakáján: lelkesen árulták lemezeiket. Persze hosszú „szolgálatban” voltak az írók is. Az egyik idei „sztár” a költő Lator László volt, akinek önéletrajzi kötete, A megmaradt világ igen szépen fogyott az Európa standjánál, és dedikálóasztalánál is sokan várakoztak. Ünnepelt jelenség volt Juhász Ferenc is, aki konsternációt okozva riksán távozott a dedikálásból. Olvasók sora várakozott a többi között Rakovszky Zsuzsánál, Parti Nagynál, Tóth Krisztinánál, Spirónál. Ők a Magvető legsikeresebb új kötetes szerzői idén.

„Ez az a Parti Nagy, aki szétverte az írószövetséget” – jegyezte meg mellettem egy jól öltözött úr a feleségének. „Látod, itt van a Spiró is, na menjünk, ez nem ami standunk” – és sarkon fordult. Az asszony engedelmesen követte. Ha maradnak, talán közbevetettem volna, nem szétverte, csak kilépett belőle 2004-ben Döbrentei kollégája kiszólásai miatt, ami nagy különbség, amellett autonóm polgári tett. Így viszont hallgattam. Ez volt egyébként az egyetlen alkalom a könyvhét békét sugárzó képzeletbeli pálmaágai alatt, amikor érzékelni lehetett: a mélyben forrnak az indulatok, lankadatlanok a szekértáborok robotosai.

Az sem baj, hogy ezúttal hiányzott a kultikus sikert arató Nagy Mű, mert számos izgalmas, remek kötet jelent meg több kiadónál is. Például most jött föl igazán a Noran Libro: különlegesen illusztrált, tördelt kötete az első könyves Folk György Vonal című regénye, amely középkori történet egy kalandos életű testvérpárról. Kertész Ákos új prózája, a Tigrisbunda megjelentetésével már mai jelenséget tettek közszemlére, azt, ahogy valaki gazemberré válik. Rendkívüli vállalkozásuk Spengler híres, A Nyugat alkonya című művének újra megjelentetése, átdolgozásban – tucatszám vitték. A Kalligram legnagyobb sikere a válsággal küzdő Magyarországról szóló Pretoriánusok kora, Lengyel László esszéje. Érdeklődés övezte náluk Láng Zsoltnak a Ceausescu-diktatúra végnapjait idéző A föld állatai című szépprózáját is. A Jelenkor, Nádas Péter kiadója ezúttal is jól szerepelt az író műveivel, de sokat eladott Márton László novelláskötetéből és Miklya Anna új regényéből is. A Palatinusnál Erdős Virág verskönyve, A Trabantfejű Nő fogyott a legjobban. Sajátos jelenség volt a téren, ahogy Nagy Bandó András kezéből valósággal kapkodták egyfelől új Toscana-vízióját, másfelől gyerekkönyveit. A Scolarnál Ungvári Tamás ismét vonzott a két világháború közti szellemi életet föltérképező könyvével (Bűnbeesés után), de a kiadó előrelépett a gyerekirodalomban is: a nívós Ravensburger-kiadványok mellett angolul is kínálták Bosnyák Viktória és Spote Stany Budapesti kis boszorkányát.

Az idei könyvhét egyik legnagyobb vállalkozása a Századvéghez fűződik. Deáky Zita Jó kisfiúk és leánykák című vaskos kötete a kisgyerekkor történeti néprajzát adja a XVI–XX. század Magyarországán, fantasztikus kép- és fotóanyaggal. A kiadó sok érdeklődőt vonzott Lánczi András nemzeti radikalizmusról és Bod Péter Ákos válsággazdaságról szóló kötetével.

Összességében úgy látszik, a tavalyi könyvheti forgalmat elérte, néhol meghaladta az idei – legalábbis Budapesten. Ahogy Csordás Gábor, a Jelenkor vezetője félig derűlátón, félig borúsan megjegyezte: ebben a városban legalább mindig lesz a könyvnek ekkora közönsége.

Szép Magyar Könyv 2010-ben

Az ünnepi könyvhéten adták át a Szép Magyar Könyv 2010 verseny díjait. A gyerekkönyvek közül Varró Dániel Akinek a lába hatos (Manó Könyvek) című műve nyerte el a díjat. A tankönyvek között ezúttal nem osztottak díjat. Az ismeretterjesztő művek versenyében díjazott lett a Dohányzás és leszokás című kötet a Medicina kiadótól. Szintén díjat kapott a Széchenyi István gróf élete és kora című kötet, melyet az Officina kiadó jelentetett meg Estók János tollából. Orbán Viktor miniszterelnök különdíját Gaal György és Gránitz Miklós Örök Házsongárd 1–2. című könyve kapta a Press Nyomda és Kiadótól. A tudományos és szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok közül Maczó Péter Ön itt áll című művét díjazta a zsűri (Scolar), díjat kapott Déry Attila Öt könyv a régi építészetről című munkája is (Terc Szakkönyvkiadó). A szépirodalmi és ifjúsági könyvek versenyét az Európa kiadó nyerte Madách Az ember tragédiájának megjelentetésével. A művészi albumok közül Leveles Zoltán és Juhász Balázs Álmom India című kötete nyerte a díjat. Schmitt Pál köztársasági elnök különdíját kapta a Magyar művészet című kötet, Bellák Gábor, Jernyei Kiss János, Keserű Katalin, Mikó Árpád és Szakács Béla Zsolt műve. Ezen kívül számos oklevelet, elismerést is kiosztottak.

Még az sem baj, hogy ezúttal hiányzott a kultikus sikert arató Nagy Mű