Az intézmény akkor került ilyen drámai helyzetbe, amikor kiderült: egy ki nem fizetett 250 millió forintos követelés miatt csődeljárás indult a színházat fenntartó Heves megyei önkormányzat ellen, s a megye élére pénzügyi gondnokot nevezett ki a bíróság. Az önkormányzati törvény értelmében ilyen helyzetben csak a kötelező feladatok ellátására jut pénz, az önként vállaltakat „el lehet felejteni”.

Ilyen, most a hátsó polcra szorult tétel az egri színház finanszírozása is: az állami támogatás és jegyárbevételek mellé eddig évente nagyjából ötven-ötvenmillió forintot tett a költségvetéshez a megyei és az egri városi képviselő-testület. Utóbbi az elmúlt húsz évben, akár jobb-, akár baloldali vezetésű volt, működési hitelt nem vett fel, s intézményeit igyekezett a bevételeiből fenntartani. Ebben az évadban is átutalta a színháznak időarányosan járó összeget, vagyis több tízmillió forintot, csakhogy ebből maga a teátrum egyetlen fillért sem látott. A nehéz helyzetben lévő megye ugyanis ezt az összeget is alapfeladatainak ellátására és adósságainak rendezésére fordította. A színház így hónapok óta csak az állami támogatásra támaszkodhatott, amelyből legfeljebb a bérköltségek egy részét tudta fizetni, vállalkozóként dolgozó tagjait már nem. Van olyan színész Egerben, aki január óta nem kapta meg elvégzett munkájának s ennek fejében kitöltött számláinak ellenértékét, és most már csak abban reménykedhet: a csődeljárás alatt egyszer majd az ő úgymond „hitelezői követelésének” kielégítésére is sor kerül.

– Itt nemcsak az ügyszeretetről,hanem emberek mindennapi megélhetéséről van szó – mondta az évadzáró társulati ülésen Fehér István színész. Szavai szerint az itteni művészek keresete jóval alattamarad a Heves megyei értelmiségi átlagbérnek, amit ők eddig pironkodva ugyan, de tudomásul vettek. Ebből a pénzből félretenni lehetetlen volt, így tartalékaik nincsenek – tette hozzá. Szabó Róbert, a Heves Megyei Önkormányzat fi deszes elnöke erre mindössze annyit válaszolt: a közalkalmazotti státusban lévők ezentúl is megkapják majd a bérüket. Mást azonban nem ígérhetett, hiszen a megye fenntartói szerepe a csődeljárás elindulásakor megszűnt. Rázsi Botond egri alpolgármester szintén nem ígért: nem mondta, hogy a város kész átvenni a megyétől a fenntartói szerepet, így garantálva a színház megmaradását. Mindketten következetesen azt ismételgették: heteken belül megoldást kell találni arra, milyen formában működjön tovább a teátrum, de mindjárt azt is hozzátették, hogy egyelőre fogalmuk sincs ennek konkrét részleteiről.

SzegváriMenyhért rendező, a színház örökös tagja szerkesztőségünknek eljuttatott levelében így összegezte a társulat helyzetét: a színház december óta nem kapta meg a megyei önkormányzattól azokat a költségvetésben megállapított és elfogadott összegeket, melyek időarányosan jártak volna neki. A színház csak úgy tud működni, ha előre tervez, vagyis egy-egy bemutató előkészítésénél feltételezi, hogy ha némi csúszással is, de megkapja a neki járó összeget. A gondot az okozta, hogy a „szokásos” egy-két hónapos csúszás helyett közel fél éve a megye egyáltalán nem fizetett, vagy ha igen, azt az összeget visszakérte, mondván, másutt égetőbb szükség van rá, mert ott már nem tudják a közüzemi díjakat, esetleg az alkalmazottak fizetését sem biztosítani. Mindez – Szegvári szavai szerint – már az idei igazgatóváltáskor ismert volt: az új igazgató, Blaskó Balázs „első kézből”, vagyis Csizmadia Tibor előző direktortól tudhatta, akárcsak a színház összes dolgozója, hogy mi a helyzet. A rendkívüli társulati ülésen ugyanis Csizmadia nyíltan jelezte mindezt, mondván: reméli, hogy az új igazgató ezt az ellentmondást bizonyára sokkal erősebb hátszéllel fogja tudni rendezni, mint ő. Nos, a történtek fényében látható, hogy ez neki sem sikerült – jegyezte meg az egri rendező.

Blaskó Balázs mindeközben kétségbeesetten próbált „felsőbb szinteken” támogatást szerezni annak a színháznak, amelyben ő szeptembertől történelminek mondott magyar évadot tervezett, helyet adva Sütő András Káin és Ábel, Huszka Jenő Mária főhadnagy, Bartók Béla A fából faragott királyfi, Molnár Ferenc Játék a kastélyban című darabjának, valamint a Csíksomlyói passió című népi játéknak, a Rákóczi Ferenc életét bemutató rockmusicalnek és Kálmán Imre Cirkuszhercegnő című operettjének. A nemzeti erőforrás miniszterhez írt levelében drámai hangon azt írta: a gondjaira bízott intézmény végső óráiban fordul hozzá segítségért, mert a megye csődhelyzete miatt nem vállalhat hosszú távú kötelezettségeket, nem szerződtethet új tagokat, nem hirdethet műsortervet, sőt még a bérletárusítást sem tudjamegkezdeni, noha annak bevétele legalább az őszi szezonindítást megalapozhatná. Közölte: megvan az a válságkezelő, takarékos működést biztosító intézkedési terve, amellyel a Gárdonyi Géza Színház kiegyensúlyozott középtávú jövőjét hatékonyan tudná biztosítani, ehhez azonban arra van szükség, hogy a színház a „nulláról indulhasson”, vagyis a fennálló mintegy hatvanmillió forintos tartozást valaki átvállalja.

Van olyan színész, aki január óta nem kapott fizetést