A túlzott lazaság veszélyei

Mára a legkonzervatívabb folyóirat, irodalmi lap is belátta: nem lehet meg internetes változat nélkül. Főként hogy a tapasztalatok azt mutatják: verset, prózát még mindig szívesebben olvasnak papíron, mint képernyőn. A Mozgó Világ olvasottsága például egyáltalán nem csökkent a netes verzió elindítása óta, sőt: inkább nőtt az érdeklődés. Ez is mutatja, hogy bizonyos szövegeknek, így az irodalomnak is a papír ad nyomatékot és súlyt.

– Az irodalmi folyóiratoknak is be kellett látniuk azt a tényt, hogy ami nincs fönn a neten, az gyakorlatilag nem létezik – magyarázza Dragomán György, a Mozgó Világ online verziójának szerkesztője. Mindenki a neten keres, és abból él, abból dolgozik, amit talál. Ez jól látszik az egyetemi oktatásban is, talán csak a legelszántabb filológusok dolgoznak már a könyvtárból, ahelyett hogy a netes archívumban keresnék ki a három évvel korábban megjelent szövegeket. Így az az archívum, amely elveszne a könyvtárakban, a neten újra élővé válik, hiszen ott ha egy-egy szerző szövege elnyeri a tetszésünket, akkor egy kattintással hozzáférhetünk korábbi írásaihoz. Ez a beláthatatlan előnye a folyóiratok netes verziójának.

A folyóiratok jövőjét viszont leginkább az határozza majd meg, hogy meddig tart ki az a generáció, amelynek még kényelmesebb, jobb érzés papírról olvasni. A most felnövő nemzedéknek az egész befogadó rendszerét a számítógép határozza meg – figyelmeztet Ágoston Zoltán, a Jelenkor főszerkesztője. – A türelmük is a képernyőhöz szabott. Elfogadták, hogy részben az iskola által is felkarolt netes környezet csupán néhány flekkes szövegre képzi ki őket. Vagyis amíg az idősebb generációk hoszszabb szövegeket csak papíron olvasnak, addig az ifjabbaknak hosszabb szöveg nem is nagyon létezik, mindent a netes rövidséggel mérnek, s csak muszájból tesznek kivételt. Ezt pedig nem nagyon veheti figyelembe egy irodalmi folyóirat, hacsak nem akar folyton haikukat közölni. S míg a regény az idősebb generációknak a menekülés lehetőségét kínálja föl a mindennapok elől, a megmerítkezést egy másik világban, addig a fiatalabbaknak a számítógépes játékok jelentik ugyanezt.

Talán ezért is mondja Dragomán, hogy ha ő most alapítana irodalmi folyóiratot, akkor annak nem is lenne print változata, legfeljebb kérésre nyomtatnának egy exkluzív ver ziót, amelyet a szám szerzői alá is írnának. De ezt akár egy-egy novella esetében is el tudja képzelni, hiszen így még ki lehetne használni a nyomtatás előnyeit. Egy nyomtatott szöveg ugyanis mindig egyedi, a digitálisak viszont szemfájdítóan egyformák. A Mozgó Világ egyébként a bevett módszer alapján a friss számból csak néhány cikket tesz ki a honlapra ízelítőnek, a teljes tartalom a megjelenés után két héttel kerül fel a netre.

A Jelenkor is tervezi egy alternatív felület elindítását, amely oldottabb és lazább lenne, vagyis jobban alkalmazkodna a netes kultúra világához. Csakhogy itt is majdhogynem feloldhatatlan dilemma feszül a folyóirat hagyományai és a netes kívánalmak között. Míg az előbbi hozza magával a szöveggel való törődés, szöszölés hosszú évekre visszamenő tradícióját, addig az utóbbinak már a megszólalása is más.

– Amíg lehet és amíg van rá igény, szeretnénk mindezt fönntartani, mert bármennyire vonzó is a másik világ, mégsem szeretnénk teljesen feloldódni benne – tette hozzá Ágoston.

Ami nincs fönn a világhálón, az gyakorlatilag nem létezik
Ami nincs fönn a világhálón, az gyakorlatilag nem létezik
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.