A majdnem 1,4 milliárdos természetvédelmi célú uniós pályázati keretből öt híres főnemesi kertben kezdődhet meg a rekonstrukció. Rájuk fért – de persze bőven rájuk férne több is: a gondnokság által gondozott/felügyelt parkok teljes felújításának összköltségét a szakértők nagyjából 20 milliárd forintra taksálják.

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében jövőre elkezdhetik az Erdődy család 92 hektáros dobai kastélyának hajdan nagyszerű, XIX. század eleji parkjának helyreállítását – amelyet nem mellesleg ugyanaz a Charles Moreau tervezett, aki az Esterházyak kismartoni kertjét és a bécsi Hofburg lovardáját. A rendkívül elhanyagolt tájon az első menetben újjáélesztik a négy haldokló tavat, hidakat építenek, megnyitják az egykori tisztásokat, nyiladékokat, sétautakat. Hasonló munka vár a füzérradványi Károlyi-kastély parkjára is; az 1850-es években, majd 1900 körül kialakított gyönyörű kertben szintén egy teljesen eliszaposodott tó helyreállítása lesz a legnagyobb falat. A gondnokság itt az Északerdő Zrt.-vel közösen pályázott és nyert – a többi parkhoz hasonlóan és az előkészítő munkákkal együtt 212 millió forintot. Ez az elvihető maximum. A harmadik projektum a fertődi Esterházy-kastély parkjának nyugati részén zajlik majd nagy erőkkel, ahol az ottani angolkert mellett mindenekelőtt az egykori rózsakert éled újjá, 20 ezer tő virággal. E kollekció szolgál majd a nagyjából 700 (!) féle magyar nemesítésű rózsafajta génbankjául. A negyedik nagy munka az edelényi Coburg-kastély körüli holt folyómeder és parkterület rendbetétele – tudtuk meg az NG főkertészétől és tudományosmunkatársától, Alföldy Gábortól.

A legnagyobb menetelés azonban Dégen, az ottani Festetics grófok Pollack Mihály által jegyzett, ugyancsak XIX. század eleji kastélya körüli 300 hektáron várható. A közvélekedés szerint ugyancsak Pollack által megálmodott, lenyűgöző növényritkaságokkal, famatuzsálemekkel büszkélkedő parkban – amely 1995-ig a kastélyben működött gyermekotthont szolgálta – három ütem valósulhat meg egy nagyszabású rekonstrukcióból, nagyjából hatszázmilló forintért. A helyszínimunkáknak a többi helyreállításhoz hasonlóan megint csak jövőre állnak neki. Ott is a vizekkel kezdik, a három fordulóban öszszesen 125 ezer köbméter iszapot pakolnak ki a szerpentinszerűen kígyózó tó medréből. Emellett a dégi Festeticsek temetkezési helyét, a kert egy távolabbi részében lévő sírdombot, valamint az optimális vízszintet biztosítani hivatott ún. árapasztó csatornát is felújítják, valamint újraépítenek több kilométernyi sétautat és nyolc kisebb-nagyobb hidat – közölte Alföldy.

Jókora feladat, a pénz se kevés, de a park még ezzel együtt is távol lesz a késztől: több milliárd kellene ahhoz, hogy az egész úgy nézzen ki, mint az élő szocializmus évtizedei előtt. És mégmindig csak a flóráról és a faunáról beszélünk. Mint arról Zsigmond Mihály gondnoknak köszönhetően enszemünkkel is meggyőződhettünk, a pompás műemléknek a KEOP-hoz mérhető szabású építészeti-rekonstrukciós pályázat is nagyon hiányzik –de sajnos ilyen egyelőre nem látszik a dégi horizonton. Alkalmi, de rendkívül alkalmas idegenvezetőnk elsőként a tó egyik szigetén álló holland stílusú, ezért stílusosan hollandi háznak nevezett épülethez invitált bennünket, amelyet 1891-ben Festeticsné Pejacsevich Lenke grófnőnek épített szerető férje, Andor gróf, hogy neje – orvosi tanácsra – az anyatermészethez lehető legközelebb tartózkodván, az odatelepített tehenek tejét fogyasztva és a vizeletükben lévő ammónia gőzét kitartóan inhalálva súlyos betegségéből meggyógyuljon. Meggyógyult, ami jó hír, a ház azonban – amely legutóbb mezőgazdasági múzeumként működött, most üresen áll – meglehetősen szomorúan fest. 1999-ben elöntötte egy áradás, lábazata foszlik, téglái sorra esnek kifele, ablakai betörve.Mögötte a főúri család kilencvenéves fürdőmedencéje hadakozik az idő vasfogával, kevés sikerrel, arrébb félig összetört fahidak darabjaival szembesültünk, romantikus mocsári átkelések közepette. Megtekintettük az említett sírdombot, a megrongált sírköveivel, aztán az úgynevezett narancs- avagy pálmaházat, ahol hajdan narancsés babérfákat teleltettek, az épület utóbb azonban ilyen-olyan termelőszövetkezeti melléktevékenységeket szolgált, ami csúnyán meglátszik rajta. Tetejét a tavalyi vihar egy az egyben lekapta (a védőtetőt az NG tetette rá a továbbra is tsz-tulajdonú műemlékre). Ez az épület is rettenetes állapotban maradt ránk, ahogy az alatta lévő dézsmapincék, a berugdosott ajtajaikkal. Láttunk egy húszas évekbeli szivattyúházat, büszke F betűvel a homlokán, viszont tökéletesen tető nélkül, majd megtekintettük az ún. kiskastélyt, amelyet úgyszintén Pollack tervezett: ez is borzasztóan elhanyagolt, de a körülötte lévő kisebb épületek is, amelyek egyike a gyermekotthoni érában buszgarázsként szolgált – most tehát már tudjuk, milyen egy tőrülmetszett klasszicista buszgarázs. Üdítő látványt nyújt viszont a grófi teniszpálya és a mellette álló sokoszlopos rózsakert. Emennek két oldalán frissen ültetett begóniák és kánnák hirdetik fennen egy legendás család dicsőségét.

Feneketlen zsák

Több ezer nagy műgonddal megtervezett főúri és nagypolgári kert van Magyarországon, ezek legjelesebbjei közül a gondnokság nagyjából húsz történeti parkot gondoz vagy felügyel, a felsoroltakon kívül egyebek mellett a Nádas dyak nádasdladányi parkját, a Czirákyak lovasberényi kertjét, a Rádayak péceli, a Wenckheimek szabadkígyósi, a Pejacsevicsek zsirai, az Esterházyak csákvári, majkpusztai és tatai rezidenciáinak kertjeit. A második világháború utáni évtizedek rongálásai, átgondolatlan beavatkozásai és főleg a nemtörődömség miatt valamennyi rossz állapotban van; az összkép most Alföldy szerint a dobai kastélyparkban a legmegrázóbb – de az elnyert pályázatnak köszönhetően hamarosan teljesen megváltozik. Becslések szerint a húsz park teljes rekonstrukciója 20 milliárd forintba is belekerülne.

Az állam is pályázó

A honi műemlékállomány egy igen jelentős és értékes részét gondozó Műemlékek Nemzeti Gondnoksága is egyre kevesebb állami pénzt kapott az elmúlt években. Ezért nem látott más utat, mint áttérni a projektszemléletű gazdálkodásra, ami azt jelenti, hogy minden olyan pályázaton elindulnak, amelyen csak lehet és érdemes – magyarázta az intézmény működési mechanizmusát Varga Kálmán igazgató. Elmondta: eddig 12 pályázatot nyertek meg, 10 milliárd forint összértékben, ebből épület-helyreállítási munkákra is futja, például a fertődi, az edelényi, a nádasdladányi és – a helyi önkormányzattal való együttműködésnek köszönhetően – a péceli Ráday-kastélyban. E pillanatban további tíz projekttervük vár a megfelelő pályázatok meghirdetésére.

A dégi Festetics-kastély még rekonstrukcióra vár, de a kert megújítása megkezdődhet