Új úton az „Emlékezet Háza”
Érzékelhetően nincs egyetértés az azonnali hatállyal leváltott ügyvezető igazgató, Harsányi László és a Szita Szabolcs történész személyében megbízott igazgatót választó új kuratórium között a távozás módjáról. A testület előbb át akarja nézni az intézmény működésének dokumentumait, és csak aztán dönt a szerződésbontás mikéntjéről.
Harsányi Lászlót az előző kabinet idején nevezte ki a teljes nevén Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény (HDKE) ügyvezető igazgatójává az intézmény közalapítványának akkori, Székely Gábor vezette kuratóriuma – három évre. Megbízása 2012 áprilisában járt volna le. Alapvető törekvése volt, hogy az emlékközpont érdekes időszaki kiállítások és kiadványok mellett új közönséget, elsősorban fiatalokat vonzó kulturális programokat kínáljon. Szakmai kérdésekben történész és közgyűjteményi szakértőkre hallgatott, és igyekezett megnyerni magánszemélyek, bankok, külföldi és hazai szervezetek támogatását.
A KIM által kinevezett, Haraszti György, az Országos Rabbiképző –Zsidó Egyetem tanszékvezetője vezette új kuratórium csütörtöki első ülésén kritikai megjegyzések is elhangzottak az igazgató egynémely intézkedése kapcsán. Például, hogy a Holokauszt Emléknapra Ormos Mária történészprofesszort kérte föl szónoknak (mert ő úgy vélekedett, hogy a német csapatok 1944-es bevonulását követően – tehát a deportálások megkezdése előtt – csorbult amagyar állam szuverenitása), illetve mert Kocsis Zoltán zongoraművészt léptette föl (aki egy tekintélyes német lapban olyan nyilatkozatot tett, hogy a jelenleg nem tapasztal antiszemitizmust).Megfogalmazódott az is, hogy a változtatások hírére a sajtó (beleértve lapunkat is) kampányt indított, amely állítólag sérti az intézményt és az új kuratóriumot.
Tény, hogy a várható intézkedésekről korábban tájékoztatást kértünk és kaptunk a közigazgatási tárcától. Ezt követően azonban a kormany.hu portálon Gál András Levente államtitkár arról nyilatkozott egyebek között, hogy át kell értékelni a HDKE állandó kiállításának egy részét, mert nincs ok-okozati összefüggésben a későbbi haláltáborokba deportálásokkal a magyar csapatok bevonulása a bécsi döntések alapján „visszatért” országrészekbe. Ennek kapcsán most megkérdeztük a HDKE új kuratóriumi elnökét, várható-e változtatás az állandó kiállításban. „Frissítésre szükség van, de nem holnap” – válaszolta Haraszti György. Szerinte nincs olyan történeti kiállítás, amely három-négy évenként ne szorulna módosításra az időközben fölmerült szakmai észrevételek miatt. Úgy látja: a magyarországi munkaszolgálat vagy az embermentő tevékenység kapcsán indokolt lehet némi változtatás, bővítés. Ugyanakkor lényeges átalakításról, netán új állandó kiállításról szó sem lehet, már csak a tetemes költségek miatt sem – érvelt.
A hamarosan kiírandó igazgatói pályázat eldöntéséig, szeptember 30-ig megbízott igazgató, Szita Szabolcs is tett egy utalást: „akárki akar ránk erőszakolni valamit, az nem egyezik a szakmai felfogásommal”. A történész annak idején részt vett az emlékközpont programjának kialakításában, 2009-ig főtanácsadóként dolgozott ott, majd – már Harsányi igazgatása alatt – távozott. Megalakította a Budapesti Holokauszt Intézetet. „Nem ejtőernyősként érkeztünk ide, hanem dolgoztunk, hogy jöhessünk” – utalt erre is. A kormány kérésére írt intézményi koncepcióját „Emlékezés Háza” címmel vázolta a kurátoroknak. Ennek lényege, hogy a HDKE-nek nemzeti intézményként meg kell újulnia, főként három területen: a holokauszttúlélőkkel, illetve az ifjúsággal való törődésben és az intézmény hazai és nemzetközi tekintélyének növelésében.
A Szita-koncepcióval kapcsolatban Haraszti professzor kérdésünkre megjegyezte, a program öt évre szól, évekre fogják lebontani,mindig az anyagi erőforrások tükrében. Ugyanakkor szeretné megőrizni az intézmény eddigi eredményeit és szakembereit is. „Nem lesz értelmetlen racionalizálás” – hangsúlyozta. Hozzátette: a kormányzat ígérete szerint ismét meg fogják kapni azt a korábbi mintegy 250 milliós évenkénti támogatást, amely az előző időszak elvonásai után tavalyra már 170 millióra apadt. Külön céltámogatásokra is van kilátás, ennek érdekében külön szeretnék választani költségvetésükben a kutatást, a kiállítási tevékenységet és a napi üzemmenetet. Az első bővülhet például a holokausztkutatással az 1938–45 között Magyarországhoz tartozott területeken, vagy az úgynevezett uratlan javakra vonatkozó kutatómunkával.
