Apró betűs csetepaték

A lapok példányszámáról Magyarországon sem volt mindig teljes az egyetértés, sőt éveken át háborúztak egymással a lappiaci szereplők: jellemzően a kisebb példányszámú lapok titkolták – vagy hamisították –a valódi terjesztési adataikat, amit a már auditált lapok rendre megkérdőjeleztek.

A Magyar Hírlap példányszámáról például négy éven át nem volt auditált adat, a versenyhivatal pedig kisebb magazinok tucatjait büntette valótlan adatok közléséért. Volt olyan építészeti lap, amelyik a valódi példányszáma tízszeresét tüntette fel, mások hússzoros olvasottságot „produkáltak”.

A piacon erre sokféle trükk ismert: a leginkább bevett módszer, hogy nem a ténylegesen eladott, hanem az összesen kinyomott példányszámot tüntetik fel – pedig a kettő között egy magazin esetében 40 százalékos különbség is lehet –, majd ez alapján „számítják” az olvasottságukat – a nyomtatott példányszámukat nagyvona lúan beszorozva néggyel... Vagyis ha egy lapot tízezer példányban nyomnak, de csak hatezer fogy belőle, mégis azt állítja, hogy 40 ezren olvassák, akkor nem árt elosztani ezt a számot kettővel. Persze egyetlen sajtóorgánum sem szívesen dicsekszik azzal, ha nem fogy a lap, és trükkökkel Matesz-tagok is próbálkozhatnak, csak esetükben nagyobb a lebukás veszélye, mivel a Matesz adatai nyilvánosak.

A komolyabb piaci szereplők számára – főleg a kiélezett lappiaci versenyben – a hitelesítés már magától értetődőnek számít. Az 1993-ban 15 hirdető, reklámügynökség és kiadóvállalat által létrehozott Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetségnek (Matesz) már 75 tagja van, mintegy kétszáz lapot auditál. Gyakorlatilag minden komolyabb sajtóorgánum tagja, a Matesz pedig egy nemzetközi ernyőszervezet: a 40 országot átfogó nemzetközi példányszámaudi tálási szervezetnek a tagja.

Jó néhány kisebb lap ma sem auditáltatja magát – vannak, amelyeknek az évi kétszázezer forintos tagdíj is sok –, de a megrendelők bizalmáért versengő lapok ma már inkább kigazdálkodják a tagdíjat, mert többet bukhatnak azon, ha nem hiteles adatokat raknak a hirdetők elé. A „sokat látott” reklámozók is inkább hisznek ugyanis a Matesznak (amely a nyomdai számlákat, szállítóleveleket is átnézi az audi tálás során). Így ma már a hirdetési piacon jelen lévő kiadványok 85 százaléka Matesztag a hirdetési árbevételek szerint –az már más kérdés, hogy mit számítanak hirdetési bevételnek...

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.