Nemzetközi botrány helyett pannon belharc
Nagyon hamar kiderült, hogy a Szőcs Géza által a májusi Magyar Filmszemle záróján enigmatikus módon bejelentett „legmagasabb szintű filmes rendezvény” nem kacsa. Az első meglepetést a Screen International című szaklap május 11-i cannes-i különszáma hozta: ebben egy egész oldalon, a hátsó borítón volt látható a tervek szerint jövőre debütáló Budapesti Nemzetközi Fesztivál hirdetése, a lap hasáb jain közölt cikkben pedig Szőcs Géza államtitkár egy olyan eseményt vizionált, melynek a NEFMI alá tartozó, Szőcs Géza által vezetett Kultúráért Felelős Államtitkárság, valamint a Magyar Audiovizuális Producerek Szövetsége a szervezője.
Az utóbbi egy viszonylag friss produceri szervezet, melynek tagjai között tulajdonképpen két filmproducer van: a Sorstalanság leállása és máig tisztázatlan anyagi botránya során elhíresült Barbalics Péter, valamint például a Made in Hungária című sikerfilmet jegyző Neményi Ádám. A tagok között találjuk még Benkő Lászlót, Lányi István – Lalát, de a Mokép igazgatóját, Gulyás Balázst is. Nem mellékesen: Neményiék tavaly még musicalokra szakosodott mustrát terveztek.
Nem túlságosan meglepő fordulat, hogy a filmes szakma legtöbb tagját felvonultató Magyar Producerek Szövetsége már korábban elhatároltamagát a rendezvénytől. A szervezet elnöke, Kálomista Gábor szerint előbb a szakma nyakába varrt ötmilliárdos banki tartozást kellene rendezni, és utána ünnepelni; mindemellett tiltakoznak minden ellen, amit Neményi és Barbalics producerként képvisel. Később a Független Magyar Producerek Szövetsége is csatlakozott a tiltakozók köréhez.
Szőcs a fesztivál elején a BIFF kapcsán a szócső szerepét magára vállaló Origónak még úgy nyilatkozott, hogy több minisztérium is érintett lehet a fesztivál támogatásában, sőt „valamilyen, rendkívüli helyzetre fenntartott tartalékalapból is elképzelhető a fesztivál elindítása”. Később konkrét számok is elhangzottak: a teljes büdzsé mintegy 800 millió forint, ennek a felét fedezte volna Szőcs. A nemzetközi tapasztalatcsere jegyében pedig május 17-re zártkörű szakmai kerekasztalbeszélgetést szerveztettek a Screen csapatával a Cherie Cheri Beachen, melyet Mike Goodridge főszerkesztő moderált.
Ám mire ez az esemény létrejöhetett volna, a múlt szerdai kormányülésen azonnali hatállyal letiltották Szőcs tervét, legalábbis azt biztosan tudatták vele, hogy állami pénzt nem fordíthat az eseményre. (Úgy tudjuk, ezt azzal indokolták, hogy ha a bankok irányába eladósodott Magyar Mozgókép Alapítvány konszolidálására nincs pénz, akkor ünnepre pláne nem jut.) Ezt a hírt a szintén Cannes-ban tartózkodó kormánybiztos, Andy Vajna jelentette be. Ez végül némiképp komolytalanná tette a 11-i bejelentést, mivel az államtitkár egy olyan rendezvény mellett kampányolt Cannes-ban, amelyre az állam tulajdonképpen egy fillért sem fordít. Szőcs szelektív memóriájáról is tanúbizonyságot tett: az MTI tudósítójának már cáfolta, hogy valaha is szó lett volna állami támogatásról. (Habár korábban lapunk írta meg először, hogy nem lehet szó az e célra betervezett 400 millió forint felhasználásáról.) Ez pedig felveti a kérdést, hogy a cannes-i turnét ki fizette és miből.
Mindenesetre maga a zártkörű, olykor sajtó-, máskor pedig szakmai kerekasztalnak hívott, de minden szempontból érdektelen esemény csak azért marad emlékezetes, mert ennek kapcsán sikerült belbotrányba keverednie a kint tartózkodó féltucatnyi magyar filmesnek. A lebonyolító Screen komolyan gondolta a protokollt: aki meghívó nélkül érkezett, azt a biztonságért felelős fekete öltönyösök nyomatékosan felszólították a távozásra. Többek közt Kálomista Gábort, a Magyar Producerek Szövetségének elnökét (a BIFF ellenlábasát) és Bereczki Csabát, az épp megszűnőben lévő Magyar Mozgókép Közalapítvány nemzetközi igazgatóját, Eurimages képviselőjét. Előbbi csöndben vislete a tortúrát, az utóbbi megjegyezte: „ezt sosem felejti el”.
Előzetesen a Népszabadság tudósítója is megpróbált meghívót kapni az eseményre, de a BIFF által megbízott PR-szakember, Martin Marquet többszöri megkeresésünket elutasította, arra hivatkozva, hogy zártkörű, szakmai találkozóról van szó (ez Nyugaton azt jelenti, hogy pénzért lehet rá belépőt szerezni), melyen a BIFF delegáltjai és koprodukciós szakemberek találkoznak. Az Index tudósítója megpróbált gerillamódon tudósítani, először beengedték, majd néhány perc múlva kitessékelték. Ehhez képest az MTI, a Magyar Televízió és az Origó képviselőit végül meghívták (az utóbbi például tudósításában meg sem említi, hogy bármiféle közjáték lezajlott volna) – a szelekció alighanem politikai alapon történt.
Többször megkerestük Mike Goodridge-et, a Screen főszerkesztőjét is, hogy megkérdezzük, hogyan keveredett bele a magyar mikrobotrányba, de nem reagált megkereséseinkre. Mindenesetre érdemes tudni, hogy a Screen nem szakmai elhivatottságból vállalta a rendezvényt, hanem üzleti szolgáltatásról van szó: a BIFF hirdetett és fizetett a szaklapnak a show-ért. Pontosan annyi ember után, amennyit meghívtak. Hogy mennyit, az jó kérdés, a becslések szerint 5 és 15 millió forint közötti öszszegről van szó. De ahogy szakmai berkekben rebesgetik, talán nem véletlen, hogy még a „letiltás” előtt kiment Neményiéknek mintegy 18 millió forint, úgymond támogatás-előkészítésre.
Cannes-ból jelenti kiküldött munkatársunk
